Édesapja dr. Bezsilla Nándor ügyvéd, édesanyja Gergely Paula. Az Orvosi Egyetem, majd a Közgazdaságtudományi Egyetem elvégzése után dolgozott a Magyar Nemzeti Múzeum Lepke Osztályán, a Növényvédelmi Szolgálatnak, a Növényvédelmi Kutató Intézetben tudományos kutatóként, a Mezőgazdasági Múzeumban igazgatóhelyettes volt, valamint az Iskolai Szemléltető Eszközök Intézetében főosztályvezető. Főleg a lepkék tudományos rendszerezésével, gyűjtemények felállításával, gyűjtő expedíciók szervezésével, a begyűjtött rovarok preparálásával, a kártevő rovarok elleni védelemmel, a védekezés kidolgozásával foglalkozott, valamint a kutató, kísérletező munkásságáról tartott előadásokat, cikkeket írt, kiállításokat szervezett.
Bezsilla László biológiai főosztályvezetőként ment nyugdíjba az ötvenes évek közepén. Gyermekei (ifj. László, Borbála és Paula) ekkor még iskolába jártak. A kevés nyugdíj a nélkülözés éveit hozta a család számára. Visszavonulása után is dolgozott. Különböző hőhatásnak kitett lepkebábokból újabb aberrációkat tenyésztett ki. A Fővárosi Növényvédő Állomás megkeresésére – a kártevők elleni hatékonyabb védekezés kidolgozásához illetve lepkerajzások megfigyeléséhez saját kertjében fénycsapdát állított fel, feladata volt még rovarok meghatározása. A fénycsapdát 1976. október 16-án bemutatta a Magyar Televízió.
Munkássága
Életcéljának tekintette, hogy a földkerekség legszebb és legdrágább lepkéit, rovarjait felkutassa, begyűjtse, és ezekből lepkemúzeumot rendezzen be a jövő nemzedékeinek tanítására. Pestújhelyen (ma: Budapest XV. kerülete) a József Attila utca 4. szám alatti "Pille-villa", családi házának egy része szolgált múzeumként erre a célra, ami nyitva állt iskolák, szakemberek, sőt a mindennapi gondokból kikapcsolódni vágyó egyszerű emberek előtt is, ahol a világ legnagyobb lepkéi és színpompás pillangóinak ezrei kápráztatták el a szemeket.
A teljes gyűjtemény mintegy húszezer lepkéből, ötezer bogárból és egyéb rovarból, nyolcszáz madárból és háromszáz kitömött emlősállatból állt.
A gyűjtők Bezsilla Lászlót Európa lepkekirályának nevezték el. Nemcsak gyűjtött, cserélt, hanem saját maga kísérletezett és tenyésztett ki új lepkefajtákat, pillangókat. 1933-ban új 'aberratio'-kat fedezett fel, többek között a Deilephila Euphorbiae ab Pestújhelyiensis Bezsilla L.-t, amit szülőfalujáról és otthonáról, Pestújhelyről nevezett el. Akkori felfedezéseiről előadást tartott a Magyar Rovartani Társaságnak a Természettudományi Múzeumban, valamint a Magyar Tudományos Akadémián, ahol ezeket az új példányokat be is mutatta. Az új lepkeváltozatokról írt cikkét a Folia Entomologica Hungarica című tudományos folyóirat közölte.
Sok gyűjteményt ajándékozott - kitömött madarakat, lepkéket berendezett dobozokban; pestújhelyi iskoláknak; kertészeti iskoláknak; Nemzeti Múzeumnak egzotikus ritkaságokat és a felfedezett aberrációkból egy-egy példányt; Növényvédelmi Kutató Intézetnek; vidéki múzeumoknak és a Börzsönyi Múzeumnak.
Fellelhető cikkei
A gyűrűspille hernyója mogyoróbokron (Növényvédelem évkönyve I. kötet, 1941.)
A fecskesirály első előfordulása Magyarországon (Aquila XLVI II. kötet, 1941.)
Új lepke aberrációk Budapest környékéről (Folia Entomologica Hungarica II. évf., 1943.)
A gyászpillangó formaköre és új mesterséges változata (Növényvédelem II. évf., 1951.)
Acidumphosphomolibdenicum hatása élő lepkebábokra (Növényvédelem évkönyve 1951.)
A gyapotbagolypille Magyarországon (Agrártudomány 1951.)
A gyapotbagolypille megjelenése Magyarországon (Növényvédelem 1951.)
Új gyorsított eljárás rovarlárvák élethű száraz tartósítására (Növényvédelem 1952.)
Az Élet és Tudományban számtalan cikke jelent meg (1946-54.)
A folyondár szender, mint gyapotkártevő (Növényvédelem 1950.)
Új ciános rovarölő üveg (Növényvédelem 1950. II. évf. 3. szám)
Útmutató a rovarok gyűjtésére, preparálására, tudományos és kiállítási gyűjtemények felállítására és megóvására (Növényvédelem 1951.)
Az Arcthia Caja L. tömeges megjelenése Magyarországon az 1952-es évben (Növényvédelem 1952.)
Interjú dr. Bezsilla Borbálával, Bezsilla László lányával. Az interjút Szőke Zoltán, a Pestújhelyi Közösségi Ház munkatársa készítette Pestújhely megalapításának 100. évfordulója alkalmából.
További információk
Bezsilla László (1903 - 1983). Kerületi arcképcsarnok. Budapest Főváros XV. kerület Polgármesteri Hivatal honlapja. (Hozzáférés: 2012. február 3.)
Búzás Balázs: Pillangóvarázs (angol). balazsbuzas.com. (Hozzáférés: 2012. február 3.)