Benczúr Vilmos gyógyszerész és Laszgallner Paulina fia, Benczúr Gyula festőművész öccse, Benczúr Elza iparművész, Benczúr Olga képző- és iparművész, valamint Benczúr Ida festőművész és Benczúr Gyula orvos nagybátyja. Felesége Máday Etelka (1857-1943) volt. Egyetlen gyermekük született, Katalin,[1] aki később Kenyeres György grafikushoz ment feleségül.
Élete és munkássága
Zürichben és Münchenben folytatta műegyetemi tanulmányait. 1881-től műegyetemi tanársegéd, 1885-től a budapesti Iparművészeti Iskola tanára. Akvarelleket, olajképeket festett, illusztrációkat készített, többek közt az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben c. sorozat számára. 1900-tól vett részt a Műcsarnok tárlatain. Az Epreskertben több épület az ő tervei alapján készült. Bátyja bajorországi nyaralóját – a Starnbergi-tó partján fekvő Ambachban –, valamint budapesti Lendvay utcai villáját is ő tervezte.
Könyve
A művészi ipar és decoratív művészetek stíltana. Bp. 1897. Online
Művészeti Lexikon. Főszerk. Zádor Anna. Budapest, Akadémiai Kiadó 1965.
Telepy Katalin: Benczúr. Nyíregyháza, Jósa András Múzeum 1963. 17. l.
Magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó 1967-1969.
Julius Fekete: Beiträge ungarischer Architekten zur Münchener Baukunst um 1880 und 1900. In: Ungarn-Jahrbuch, Band 12, Jahrgang 1982-83. München. S. 3ff.