A dél-karolinaiDillonban nőtt fel, egy húga és egy öccse volt. Édesapja, Philip, gyógyszerészként, illetve félmunkaidőben színházi menedzserként dolgozott, édesanyja, Edna eredetileg tanár volt. Bernankééké egyike volt a térség kevés zsidó családjának. A helyi Ohav Shalom zsinagógába jártak, Ben anyai nagyapjától, Jonastól tanult héberül, aki hivatásos Tóra olvasó és hébertanár volt. Apja és nagybátyja az Ausztriából az első világháború után bevándorolt apai nagyapától vásárolt gyógyszertárat vezették. A nagyapa az 1940-es években költözött New Yorkból Dillonba.
Bernanke kiemelkedő tanuló volt az általános iskolában. Az East általános (elementary school), a J.V. Martin középszintű (junior high school) és a Dillon középiskolában (high school) tanult. Matematikából külön tanulmányokat végzett, szerkesztette az iskolai újságot, osztályában első helyen végzett és az államban a legmagasabb SAT pontszámot (1600-ból 1590-et) érte el abban az évben. Szaxofonon játszott.
Különös érdeklődést mutatott a nagy gazdasági világválság politikai és gazdasági okai iránt, erről a témáról sokat írt. Milton Friedman 90. születésnapjának ünneplésekor, 2002. november 8-án, már a Federal Reserve Kormányzótanácsának tagjaként, a következőket mondta: „Hadd fejezzem be azzal, hogy a Federal Reserve hivatalos képviselőjeként enyhén félrehasználom a státuszomat. Ezt szeretném mondani Miltonnak és Annának, a nagy válságról. Igazatok van, mi csináltuk. Nagyon sajnáljuk. De hála nektek, nem fogjuk újra ezt tenni.”
2002-ben, amikor a defláció szó egyre többször bukkant elő a hírekben, Bernanke egy beszédének a deflációt vette témájául. Kifejtette, hogy a pénzteremtés fizikai lehetősége a kormányzat kezében van, amiből az is következik, hogy pénzteremtéssel elkerülheti a deflációt. A beszédben Milton Freedmant idézte arról, hogy a defláció legyőzhető a gazdaságba „helikopterrel dobott” pénzzel. Bernankét kritikusai e beszéd alapján ma is gyakran „Helikopter Ben” néven emlegetik, vagy Bernanke „helikopteres nyomdagépére” utalnak. A beszédhez fűzött jegyzetben Bernanke megjegyezte, hogy „az emberek tudják, hogy az infláció erodálja az államadósság reálértékét, ezért az állam érdeke, hogy valamekkora inflációt teremtsen”.
Bernankét Greenspannél kevésbé ideologikusan merevnek tartják, és tartózkodott attól, hogy politikai ügyekben állást foglaljon. Például Greenspan nyíltan támogatta Bill Clinton elnök deficitcsökkentési tervét és a Bush-féle adócsökkentéseket. Amikor Bernankét kérdezték az adópolitikáról, annyit mondott, hogy ez nem az ő dolga, ő a monetáris politikával foglalkozik, a politikusokat pedig azért választják, hogy a költségvetési politika és a szélesebb szociális ügyek az ő dolguk legyen.
A Fed élén töltött első hónapjait kommunikációs nehézségek árnyékolták be. Az átláthatóbb Fed politika híve volt, de fel kellett adnia eredeti elképzelését, hogy a központi bank világosabb inflációs célokat állítson fel, mert az erre vonatkozó nyilatkozatok drasztikus hatással voltak a részvénypiacra.
Ben S. Bernanke: Volt merszünk cselekedni. Emlékirat egy válságról és utóéletéről; ford. Felcsuti Péter, jegyz. Király Júlia; Napvilág, Bp., 2017
Irodalom
Angol nyelven:
Ben Bernanke. Essays on the Great Depression. Princeton University Press (2005). ISBN 0-691-11820-5
Ben Bernanke, Thomas Laubach, Frederic Mishkin, and Adam Posen. Inflation Targeting: Lessons from the International Experience. Princeton University Press (2005). ISBN 0-691-08689-3
Ben Bernanke and Alan Blinder (1992). „"The Federal Funds Rate and the Channels of Monetary Transmission"”. Economic Review82, no. 4, 901–921. o.
