Beitar Illit (héberül:בֵּיתָר עִלִּית; hivatalosan Betar Illit ; arabul:بيتار عيليت) egy ultraortodox zsidó település, amelyet városi tanácsként szerveztek meg a Gush Etzion településtömbben.[2] 10 kilométerre (6 mérföld) fekszik Jeruzsálemtől délnyugatra, Ciszjordániában.[3] Beitar Illit Izrael egyik legnagyobb és leggyorsabb ütemben növekvő települése, amely betudható az ortodox zsidó családok magas gyermekszámának is.[4] 2021 ben 63,220 lakosa volt.
Név eredete
A Beitar Illit (szó szerint Felső-Beitar) az ősi zsidó erődvárosról, Betarról kapta a nevét, amelynek romjai (Khirbet el-Yahud,arabul „a zsidók romja) a településtől 1 kilométerrel távolabb, Battir palesztin falu közelében fekszenek, amely őrzi az erőd ősi nevét.
Történelem
Az ARIJ szerint Beitar Illit 1985-ben jött létre azon a földön, amelyet Izrael két közeli palesztin falutól kapott: 3140 dunamnyi földet Husanból[5] és 1166 dunamot Nahalinból.[6]
A települést fiatal családok egy kis csoportja alapította a Machon Meir vallásos cionistajesivából. Az első lakók 1990-ben telepedtek le a térségben.[7] Ahogy Beitar Illit növekedni kezdett, a Bobovi haszidzsidó dinasztiát követő családok özönlöttek a településbe, miközben az eredeti, vallásos cionista csoportok továbbálltak. A város ma számos haszid csoportnak ad otthont, köztük a Bobov, a Boston, a Boyan, a Breslov, a Karlin-Stolin és a Slonim udvartartásnak.
Földrajz
Beitar Illit az északi Júdeai-hegységben[3] fekszik, körülbelül 700 méter tengerszint feletti magasságban. A település közvetlenül nyugatra található a 60-as út metszéspontjától, az észak-déli irányú artériától, amely nagyjából követi a vízválasztótNázárettől. Jeruzsálemen keresztül Beersebáig és a 375-ös úttól, amely nyugatra az Elah-völgybe ereszkedik le a tengerparti síkságig és Tel-Aviv területére. Körülbelül 10 perc alatt elérhető Jeruzsálem; Tel Aviv körülbelül 60 perc alatt. Beitar Illit-et Nyugat-Jeruzsálemmel a Tunnels Highway köti össze, amely közvetlenül Beit Jala arab városa alatt halad el és lehetővé teszi a hozzáférést Jeruzsálembe anélkül, hogy az arabok látókörébe kerülnének.[8]
Demográfiai adatok
Népességszám
Historical population
Év
Népesség
Átl. vált.(%)
1995
5 500
—
2008
32 900
13,76%
2013
44 900
6,22%
2018
56 750
4,68%
2019
59 270
4,34%
2003 végén 23 000, 2006-ban 29 100 lakos volt. A Belügyminisztérium statisztikái szerint a lakosság száma 2007 januárjában 35 000 volt, ami egy év alatt 20%-os növekedést jelent.[9] A Belügyminisztérium 2013. júliusi jelentése 45 710 főre tette a lakosságot.[10]
Az évi 1800-as születési arányszámmal Beitar Illit tanúsítja a leggyorsabb népességnövekedést a ciszjordániai települések között.[7] A lakosság hozzávetőleg 63 százaléka 18 év alatti, ami a legmagasabb arányú 18 év alatti lakosságot jelenti az összes izraeli település között.
Becslések szerint a lakosság 10 százaléka beszél angolul. Három angolul beszélő zsinagóga, két angolul beszélő kollégium (az egyik a nyugdíjasok számára) és egy angolul beszélő női csoport található Beitar Illitben.[12]
2010-től minden beérkező lakost átvevő bizottság szűrt át.[12]
Oktatás
Mivel Beitar Illit lakossága ortodox, az iskolák és tanintézmények mindegyike ortodox.[7] A városnak közel 20 000 iskolása van. Közülük mintegy 6000-en a város 225 óvodájának és bölcsődéjének egyikébe iratkoztak be. Az általános iskolás korú fiúk a város 27 héderjébe, az általános iskolás korú lányok pedig 18 általános iskolába járnak. A középfokú oktatás 21 jesivát foglal magában a fiúk számára, valamint 11 középiskolát és középiskolát a lányok számára. Házas felnőtt férfiak a városban működő 75 kollel közül választhatnak.[7]
Foglalkoztatás
A férfiak körülbelül egyharmada dolgozik, többnyire a településen vagy Jeruzsálemben. A nőket olyan helyi üzleti folyamatokat kihelyező cégek alkalmazzák, amelyek alkalmazkodnak az ortodox zsidó életmódhoz, mint például a Greenpoint, a Matrix és a CityBook.[12] 2010-ben arról számoltak be, hogy Beitar Illitben a munkaképes férfiak 64,3%-a és a nők 45,8%-a volt munkanélküli.[9]
Beitar Illit nyolc éve megkapta az Izraeli Belügyminisztérium arany díját, amely a „felelős gazdálkodást és fenntartható várostervezést” ismeri el.[7] 2002-ben megkapta a Belügyminisztérium díját a közkertek, a városi közintézmények és a városi vízügyi igazgatás vízgazdálkodásáért.[7] Az önkormányzati jóléti osztályát díjjal jutalmazták és a kormány "kiemelkedő osztálynak" ismerte el a tinédzserek lemorzsolódásának megelőzésében végzett munkájáért.[13]
A város híres a jó tereprendezéséről és általános tisztaságáról. A városban 94 park és több száz játszótér található.[7] 2000 és 2013 között a Beitar Illit az ötből öt csillagot szerzett a Council for a Beautiful Israel évente megrendezett „Gyönyörű város a gyönyörű Izraelben” versenyen, amely a város környezetbe, esztétikába, valamint a megjelenés és tisztaság megőrzésébe való befektetését ismeri el. 2005-ben a város elnyerte a Tanács egy Gyönyörű Izrael "Szépség zászlóját", amelyet ötévente ítélnek oda.[7]
Nemzetközi jog szerinti státusz
Az Izrael által visszavett területeken található összes településhez hasonlóan Beitar Illit is illegálisnak számít a nemzetközi jog szerint,[14][15] bár Izrael ezt vitatja. A nemzetközi közösség úgy ítéli meg, hogy az izraeli telepek sértik a negyedik genfi egyezményben a megszálló hatalom polgári lakosságának megszállt területekre való átszállítására vonatkozó tilalmat. Az izraeli kormány vitatja, hogy a Negyedik Genfi Egyezmény a palesztin területekre vonatkozna, mivel azokat nem birtokolja egyetlens szuverén és önálló állam sem.[16] Ezt a nézetet a Nemzetközi Bíróság és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága elutasította.[17]
Viták
Egy 2010 novemberében Karlsruhében tartott nemzetközi konferencián Jawad Hasan azt állította, hogy Beitar Illit szennyvize és városi lefolyása szennyezte a helyi hidrológiai rendszert.[18] A Palesztin Hatóság azt állítja, hogy a szennyvíz a szomszédos palesztin mezőkbe és gyümölcsösökbe folyik.[19] A Wadi Fukin gazdálkodói panaszkodtak, hogy Beitar Illit 1985-ös megalakulása óta 11 természetes kút kiszáradt, és megszenvedték a település visszatartott csatornáiból származó túlcsordulást. Az izraeli kormány utasította Beitar Illit vezetőségét, hogy foglalkozzon ezekkel a szennyvízproblémákkal.[20]
2010-ben az izraeli belügyminisztérium 112 új lakás építésének tervét jelentette be Joe Biden amerikai alelnök látogatása során, ami az izraeli kormányt megszégyenítő széles körű híradásokhoz vezetett.[21]
Beitar Illit egyike volt annak a négy városnak, amelyeket az izraeli legfelsőbb bírósághoz benyújtott petícióban neveztek meg 2010 decemberében és azt állítják, hogy a helyi haredi iskolákban a szefárd lányokat diszkriminálják. Beitar Illit szóvivője tagadta a vádakat és kijelentette, hogy az iskolában a szefárd lányok aránya megegyezik a településen élő szefárdok arányával.[22]
Jeles lakosok
Moshe Shimon Horowitz, Bostoni rebbe
Sinai Moshkovitz, Shotz – Beitar Rav
Rivka Ravitz, Reuven Rivlin izraeli elnök kabinetfőnöke
Ez a szócikk részben vagy egészben a Beitar Illit című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
