Baumgarten Ferenc Ferdinánd

Baumgarten Ferenc Ferdinánd
Baumgarten Ferenc
Baumgarten Ferenc
SzületettBaumgarten Ferenc Ferdinánd
1880. november 6.
Budapest
Elhunyt1927. január 18. (46 évesen)
Ótátrafüred, Csehszlovákia
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaesztéta, műkritkus
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (26/1-1/a-33)
A Wikimédia Commons tartalmaz Baumgarten Ferenc Ferdinánd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baumgarten Ferenc Ferdinánd (Budapest, 1880. november 6. – Ótátrafüred, 1927. január 18.)[1] magyar esztéta, műkritikus, a róla elnevezett irodalmi díj megalapítója.

Baumgarten Ferenc Ferdinánd sírja Budapesten. Kerepesi temető: 26/1-1/a-33. Beck Ö. Fülöp alkotása.
Baumgarten Ferenc Ferdinánd emléktáblája Budapest V. kerületében.

Élete

Édesapja Baumgarten Leó, édesanyja Baumgarten Emília volt. Rokona volt Baumgarten Izidor és Baumgarten Nándor. Egész fiatalon a Budapesti Szemlébe írt kritikai tanulmányokat. Egyetemi tanulmányai elvégzése után Németországba költözött és német író lett. Főleg iro­dalom- és művelődéstörténettel és esztétikával foglalkozott és ilyen irányú munkássága német irodalmi körökben nagy méltánylásra talált. Na­gyobb, új szempontokban gazdag, beható tanul­mányt írt Conrad Ferdinand Meyerről, másik könyve: „A modern regény fejlődése”. írt még több finom, mély érzésű novellát, és kéziratban is több munkát hagyott hátra.

A Baumgarten-díj

Baumgarten a magyar irodalomban azzal tette nevét halhatatlanná, hogy mintegy egymillió pengőt kitevő vagyonát a magyar írókra hagyta. E hagyaték egyike volt a legnagyobb magyar kulturális alapítványoknak, s kamatait olyan magyar írók kapták, akiknek munkássága csakis eszmei célokat szolgált. Az alapítvány vagyonkezelői Baumgarten végrendelete alapján Babits Mihály költő és barátja, Basch Lóránt budapesti ügyvéd. Az első Baumgarten-díjat 1929. január 18-án osztották ki tíz magyar író között, akik fejenként négyezer pengőt kaptak.

Művei

  • Das Werk Conrad Ferdinand Meyers (München, 1917)
  • Zirkus Reinhardt (Potsdam, 1920)

Jellemzése

A Baumgarten Alapítvány közgyűlésén 1946. január 18-án Lukács György így méltatta: „Baumgarten minden barátja tudja, hogy kevés ember élt olyan küzdő, olyan kínlódó munkával teljes életet, mint ez a minden életgondtól megkímélt ember. A Meyer-könyv több mint egy fél évtized szinte emberfeletti megerőltetéseiből, egy sereg tervezet, egy sereg szövegvariáns, a többször már szinte kész könyv újból és újból való elvetése után jött létre. (...) Nem lettem volna hű Baumgarten emlékéhez, tízéves benső barátságunk emlékéhez,[2] ha ezt a kiúttalanságot nem a legélesebben domborítottam volna ki. Mert komoly tehetsége mellett, ez jellemzi Baumgartent a legmélyebben: az a rendíthetetlen becsületesség és meg nem alkuvás, amellyel életének, társadalmi és világnézeti helyzetének ezt a problematikáját egészen a tragikusságig végigélte.”[3]

Jegyzetek

  1. ↑ Halálesete bejegyezve Budapest IV. kerületi polgári halotti anyakönyv 25/1929. folyószáma alatt.
  2. ↑ (1908-1918) „A forradalmak idején utaink elváltak. Addig semmitől sem zavart benső barátság és messzemenő irodalmi, világnézeti közösség fűzött össze, mely csak az első világháború alatt lazult meg, az én fejlődésem következtében.” Lukács, 207. o.
  3. ↑ Lukács György: Új magyar kultúráért. Bp., Szikra, 1948, 207-211. o.

Források

További információk