Baranya vármegye főispánjainak listája

A töröktől felszabadult Baranya vármegyében a korábbi örökös főispáni címet birtokló pécsi püspökök mellett több, örökletes főispánságra törekvő család (Draskovich, Végh) került a főispáni székbe, de valójában Baranya vármegyében nem lehet beszélni az örökletes főispánság kiépüléséről. A pécsi püspök a 16. század elejétől – több-kevesebb megszakítással – 1777-ig Baranya vármegye élén állt. A püspök-főispánok után kinevezett arisztokrata, majd köznemesi családokból származó főispánok – miután őket egyéb országos tisztségeik, főrendiházi tagságuk elszólították, illetve birtokuk sem volt a vármegyében – jórészt címként viselték a főispáni kinevezést, helyettük adminisztrátorok látták el a feladatokat. Majláth György volt a megye első főispán-helyettese, majd főispánja, aki valóban Baranyában élt.

II. József 1785-ben megszüntette a megyei autonómiát, az országot 10 kerületre osztotta és élükre kerületi főispánokat (biztosokat) állított, a régi főispánokat felfüggesztette. Halála előtt „nevezetes tollvonásával” visszavonta a rendeleteit, és visszaállította a megyék önkormányzatát.

1848-ban a kormány által kinevezett főispánok állami tisztviselők voltak, akiknek megyéjükben kellett tartózkodniuk.

Az 1849. január−áprilisi katonai kormányzatot váltó Bach-rendszer megszüntette a régi megyerendszert, az öt kerület élére állított kerületi főispánok és a megyénként vezetői posztra kinevezett megyefőnökök vették át a főispáni hatásköröket.

Az 1860. október 20-án kibocsátott Októberi Diploma elrendelte a régi rendszer visszaállítását, de csak rövid időre, mert az 1861. november 5-i ún. Schmerlingi provizórium ismét visszarendezte az önkormányzatok megszüntetését, de kevésbé abszolutisztikus kormányzással. „E szerint a főispán (főispáni helytartó, királyi biztos) a kormány megye területére kirendelt legfőbb közege, aki közvetlenül a Magyar Kancellária és Helytartótanács alárendeltségébe tartozik. A megye területén lévő szabad királyi városokat (pl. Baranya megye esetében Pécs) is a határkörébe rendelték, ezekben királyi biztosként működött.

A főispánok jogkörét a kiegyezés utáni törvényhatósági törvények (1870: 42. tc., majd 1886: 22. tc.) szabályozták, melyek lényegében 1950-ig érvényben voltak. A főrendiház átszervezésekor (1885: 7. tc.) megszűnt a főispánok hivatalviselés idejére szóló automatikus főrendiházi tagsága.

Az első világháborút követő politikailag zavaros években a baranyai és pécsi főispánok „a főispáni teendők ellátásával is megbízott kormánybiztos” címet viselték.

A belgrádi fegyverszüneti egyezmény alapján 1918. november 14. és 1921. november 22. között antant-szerb erők szállták meg Pécs várost és a megyének a Mecsek északi lejtője alatti területét. Az egyezmény a közigazgatást magyar kézen hagyta, de 1919. január 27-én a szerbek átvették azt, és csak a megye meg nem szállt részén, Sásd központtal működött tovább a magyar közigazgatás, így a magyar és szerb kormány külön-külön kormánybiztosokat nevezett ki.[1]

A második világháború ideje alatt a főispánok ismét kormánybiztosi (közellátási, országmozgósítási, hadműveleti kormánybiztosi stb.) megbízatásokat kaptak.

1945 után a főispánok hatásköre az ország politikai balra tolódásával párhuzamosan 1947 nyarától fokozatosan csökkent, 1948 nyarától már kevés befolyással rendelkeztek, végül a tanácsrendszer 1950. évi bevezetésével „véglegesen megszűnt az évezredes főispáni tisztség” is.

2022. július 19-én az országgyűlés elfogadta az addig megyei kormánymegbízott elnevezésnek vármegyei főispán elnevezésre módosítását.[2]

Baranya vármegye főispánjai 1688–1950

Név (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók) Baranya vármegyei beosztás Hivatali idő tartama
Draskovich János (Iván), trakostyáni gróf (IV.)
  • Valkó vármegye főispánja
 főispán 1688. december 31. – 1692
Draskovich Péter, trakostyáni gróf[3]
  • 1693. március 12. – 1694 Valkó vármegye főispánja
 főispán 1693. március 13. – 1698
Draskovich János, trakostyáni gróf
  • 1695— Valkó vármegye örökös főispánja
 főispán 1698. december 31. – 1705
Nesselrode Vilmos gróf
  • 1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29. Tolna vármegye örökös főispánja
 püspök-főispán 1705. szeptember 12. – 1732. szeptember 29.
Thurn Antal gróf
  • 1732. december 5. – 1734. december 24. Tolna vármegye főispánja
 püspök-főispán 1732. december 5. – 1734. december 24.
Cienfuegos Alvarez
  • 1736. május 2. – 1739. augusztus 19. Tolna vármegye főispánja
 püspök-főispán 1736. május 2. – 1739. augusztus 19.
Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf
  • 1736 – Tolna vármegye főispán-helyettese
 főispán-helyettes (adminisztrátor) 1736. május 2. – 1739. december 4.
Berényi Zsigmond, karancsberényi gróf
  • 1739 – Tolna vármegye főispánja
 püspök-főispán 1739. december 4. – 1748. szeptember 25.
Betöltetlen a főispáni szék (1748–1751)
Klimó György
  • 1751 – Tolna vármegye főispánja
 püspök-főispán 1751. július 30. – 1777. május 2.
Festetics Pál, tolnai gróf főispán 1777. május 16. – 1782. április 7.
Végh Péter, verebi
  • 1784. október–november Pécs város királyi biztosa
 főispán 1782. április 19. – 1785. március 1.
Széchényi Ferenc sárvár-felsővidéki gróf
  • Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre.
  • 1798. április–1811 Somogy vármegye főispánja
  • 1807–1811 Vas vármegye adminisztrátora
 királyi (kerületi) biztos 1785. április 17. – 1786. augusztus 29. (II. József 1786. augusztus 29-én mentette fel, de utódja kinevezéséig el kellett látnia a hivatalát, melyet december 24-én adott át.)
Splényi József, miháldi báró
  • 1777–1786 Csanád vármegye főispánja
  • Mint a Pécsi kerület királyi biztosa hatásköre kiterjedt Baranya, Somogy, Szerém, Tolna, Verőce vármegyékre.
  • 1791–1798 Temes vármegye főispánja
 királyi (kerületi) biztos 1786. december 11. (december 24.) – 1790. február
Végh Péter, verebi főispán 1790. február 25. – 1807. március 5.
Végh István, verebi főispán-helyettes 1805. augusztus 23. – 1807. június 12.
Végh István, verebi főispán 1807. június 12. – 1834. szeptember 30.
Somssich Pongrác, saárdi gróf főispán 1835. július 6. – 1847. november 4.
Majláth György, székhelyi, ifjabb főispáni helytartó 1845. március 19. – 1847. november 4.
Majláth György, székhelyi, ifjabb főispán 1847. november 4. – 1848. március 19. (megszűnt a pozíció)
Batthyány Kázmér, németújvári gróf
  • 1848. augusztus 9. Pécs város főispánja is
  • 1848. szeptember 17. Pécs és Baranya kormánybiztosa
  • 1849. február 12. Bács és Csongrád megye, Pest megye alsó része, a Kiskunság, Szeged, Szabadka és Zombor város teljhatalmú országos biztosa
 főispán 1848. április 22. – 1849.
Majláth György, székhelyi, ifjabb cs. kir. biztos 1849. január 30. – 1849. október
Cseh Ede[4][5] megyefőnök 1849. október 20. – 1850. február 21.
Eckstein Rudolf[6] megyefőnök 1850. február 21. – 1851. április
Cseh Ede[7] megyefőnök 1851. április – 1858. december 8.
Szalay Nikodém[8][9] megyefőnök 1859. augusztus 15. – 1860. november
Scitovszky Márton[10] főispán 1860. november 26. – 1861. november
Szalay Nikodém[11][9] királyi biztos 1861. november – 1864. szeptember 2.
Csernyus Andor kőkeszi és nagymezei[12] főispán 1864. október 23. – 1867. április
Lipthay Béla báró főispán 1867. április 24. – 1867. november
Perczel Miklós
  • 1875. január 5. – 1887. április 10. Pécs sz. kir. város főispánja is
 főispán 1868. május 24. – 1887. április 10.
Kardos Kálmán
  • Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.
 főispán 1887. április 10. – 1896. december 17.
Fejérváry Imre, komlóskeresztesi báró
  • Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is
 főispán 1897. március 7. – 1905. december 27.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf főispán 1906. április 23. – 1910. február 12.
Szily Tamás, nagyszigeti[13] főispán 1910. február 17. – 1917. június 11.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf
  • Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja is.
 főispán 1917. július 7. – 1918. november 22.
Kerese György, kereseszegi[14] főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos 1918. november 22. – 1919. március 24.
Svachulay Zoltán[15] főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos-helyettes 1919. szeptember 11. – 1919. december 3.
Blaskovich Iván(wd)[16]
  • 1919 – Pécs thj. város kormánybiztosa
 főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos 1919. december 3. – 1920. március 31.
Prakatur Tamás[17] főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos 1920. március 31. – 1921. október
Klein Antal[18] főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos 1920. augusztus 15. – 1921. július 15.
Kiszely Gyula[19] főispáni teendők ellátásával megbízott kormánybiztos 1921. szeptember 27. – 1921. október 10.
Keresztes-Fischer Ferenc főispán 1921. október 10. – 1931. augusztus 24.
Szapáry Lajos, muraszombati, széchyszigeti és szapári gróf
  • Egyidejűleg Somogy vármegye főispánja
  • Egyidejűleg Pécs sz. kir. város főispánja
 főispán 1931. október 23. – 1935. március 8.
Benyovszky Móric, benyói és urbanói gróf
  • Baranya vármegye és Pécs
 főispán 1935. március 8. – 1936. február 4.
Horvát István[20]
  • Baranya vármegye és Pécs
 főispán 1936. február 12. – 1938. március 18.
Blaskovich Iván(wd) főispán 1938. március 18. – 1943. január 20.
Nikolits Mihály főispán 1943. január 20. – 1945. január 20.
Boros István
  • Baranya vármegye és Pécs
  • 1946. július – 1947. november 12. Pécs sz. kir. város főispánja
 főispán 1945. január 4. – 1945. december
Kertész Endre főispán 1945. december 11. – 1947. november 12.
Gyetvai János
  • Baranya vármegye és Pécs
 főispán 1947. november 12. – 1949. február
Bors Antal[21]
  • Baranya vármegye és Pécs
 főispán 1949. február – 1949. július
Bobánovics Jenő
  • Baranya vármegye és Pécs
 főispán 1949. július – 1950. március 15.

Baranya vármegye főispánjai 2023-

Név Tisztségviselés ideje Megjegyzések
Horváth Zoltán, dr.[22] 2022. július 22. – napjainkban 2014 – 2022 Baranya Megyei Kormányhivatal, kormánymegbízott

Jegyzetek

  1. ↑ A szerb közigazgatás Vladislav Pandurović(wd) (Pandurovits László) – magyar baranyai szerb jogi doktor, író – osztrák-magyar tisztet (1919. januártól 1919. decemberig) kormánybiztosként, majd Rajić Svetislav (Rajits Szvetiszláv) baranyai szerb alispánt nevezte ki. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 92–93. oldal
  2. ↑ Módosították az alaptörvényt, elfogadták a költségvetést, jönnek a főispánok és a vármegyék. Hetek Közéleti Hetilap, 2022. július 19.
  3. ↑ Draskovich János fia, született kb. 1665. (Draskovich Péter a geni.com oldalán.)
  4. ↑ Cseh Ede adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán
  5. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.
  6. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 114. o.
  7. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 110–111. o.
  8. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.
  9. ↑ a b Szalay Nikodém adatai a Csorba Győző Könyvtár Baranyai Digitár oldalán
  10. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007.  145–148. o.
  11. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 150–151. o.
  12. ↑ Csernus Menyhért fia. Életrajzi adatai. Nagy Imre Gábor: Baranya vármegye főispánjai (1688−1950). In: Baranyai történelmi közlemények 2. A Baranya Megyei Levéltár Évkönyve, 2006−2007 (BML, 2007) 111–112. o.
  13. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 154–155. o.
  14. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 125–126. o.
  15. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007.  150. o.
  16. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007.  105–106. o.
  17. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007  144–145. o.
  18. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007  131. o.
  19. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007. 130–131. o.
  20. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007.  121–123. o.
  21. ↑ Nagy Imre Gábor, 2007.  109. o.
  22. ↑ Horváth Zoltán pályafutásának főbb adatai a Kormányhivatal weblapján. Megtekintve 2023-04-14.

Forrás