A középiskolát Nagykárolyban végezte, egy évig magyar szakos hallgató a Bolyai Tudományegyetemen, majd a kijevi Sevcsenko Egyetem újságírói karán szerzett képesítést 1956-ban. Előbb az Ifjúmunkás, majd az Előre szerkesztőségében dolgozott, 1961-től 1969-ig az Ifjúsági Könyvkiadó szerkesztője, 1971-ben újjászervezte a Könyvtári Szemlét, majd 1974 és 1977 között annak folytatásaként a Művelődés Könyvtár-rovatát szerkesztette. Majd az Előre belső munkatársaként működött.
Riportjai, tárcái mellett román és szovjet szerzőket tolmácsolt magyar fordításban, így Marin Sorescu, Gheorghe Tomozei, Gellu Naum, valamint a török Nazim Hikmet verseit, Naszreddin Hodzsa történeteit. Előszót írt a Legszebb versek sorozatban Janus Pannonius verseihez, szerkesztette a Szergej Jeszenyin legszebb versei című kötetet, válogatta, előszót és jegyzeteket írt a Vlagyimir Majakovszkij legszebb versei című kötethez.
A Horizont-sorozatban 1979-ben fordításában jelent meg Artyom Veszjolij Vérmosta Oroszország című regénye.
Kötetei
Kék akasztófa (versek, Forrás, 1965)
Záróra, Bánat elvtárs (versek, 1968)
A Gonzága-kámea (kalandregény, 1969)
Az ész hordoz mindent (1600 magyar közmondás gyűjteménye, 1976)
Kármentő. Versek; Kriterion, Bukarest, 1981
Augusztusi dombormű. Versek a hazáról Balogh József válogatásában; Kriterion, Bukarest, 1984
Cseke Gábor: Az utolsó interjú..., Új Magyar Szó (Bukarest), 2006. márc. 31. (Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2006) Online hozzáférés
További információk
Kántor Lajos: Publicisztikától a költészetig. Előre, 1965. július 27.
.svg){kind=small}