PROFILPELAJAR.COM

	Balogh Artúr
Született	1866. március 18.; Abony
Elhunyt	1951. március 4. (84 évesen); Kolozsvár
Állampolgársága	román; magyar;
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	jogász, ; egyetemi tanár, ; politikus
Tisztsége	Románia szenátora (1926–1927); magyarországi parlamenti képviselő (1940–1944);
Sírhelye	Házsongárdi temető
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balogh Artúr témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze a következővel: Balog Artúr.

Galánthai és nebojszai Balogh Artúr (Abony, 1866. március 18. – Kolozsvár, 1951. március 4.) magyar jogász, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Élete

Középiskoláit Nagybányán és Kolozsváron végezte. Pesten szerzett jogtudományi doktori oklevelet. Németországban és Franciaországban is tanult. 1904-től a kolozsvári egyetem tanára. 1925-ben vonult nyugdíjba. Az 1926-27-i ülésszakon Kolozs megye, 1928-tól 1937-ig rövid megszakítással Udvarhely megye szenátora a román parlamentben. 1928-ban a Romániai Magyar Népliga Egyesület elnökévé választották.

Szakterülete az államjog, az alkotmányjog, de kisebbségjogi munkássága is kiemelkedő. Állambölcseleti írásaiban ahhoz a liberális politikai irányzathoz tartozott, amelynek Concha Győző előbb kolozsvári, majd pesti professzor volt a legismertebb képviselője.

Mint a politika professzora, termékeny publicista és tankönyvíró volt. Jelentősebb a két világháború között kifejtett kisebbségjogi munkássága. Francia és német nyelven is megjelent szakmunkáival e kérdésnek európai viszonylatban is egyik legkiválóbb szakembere lett.

Fiatal korában lefordította D’Annunzio A gyermek (Budapest, 1895) és Marcel Prévost Lemondás (Budapest, 1896) c. regényét; műfordításai irodalmi értékük mellett egyéniségének mondén vonásaira vetnek fényt.

Történelmi és szociológiai tanulmányai sokoldalúságát bizonyítják. Az Ellenzék, A Hét, Magyar Géniusz, Pásztortűz, Erdélyi Múzeum, Magyar Kisebbség, Keleti Újság munkatársa volt.

1940-ben Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.

Főbb művei

Tanulmányok az alkotmánypolitika köréből (Budapest, 1895)
A törvényhozó hatalom (Budapest, 1899)
A magyar államjog alaptanai (Budapest, 1901)
Alkotmánytan (Budapest, 1903)
Közigazgatástan (Budapest, 1903)
Magyar közjog (Budapest, 1903)
Jogállam (Budapest, 1914)
Constant Benjámin és az alkotmányos állam tana (Budapest, 1915)
Románia új alkotmánya (fordította és magyarázatokkal ellátta Balogh Artúr és Szeghő Imre, Kolozsvár, 1923)
Les Droits des Minorités et la Défense de ces Droits en Roumanie (Genève 1925)
Széchenyi emlékezete (Kolozsvár, 1926)
A kisebbségek nemzetközi védelme (Berlin 1928, ugyanez németül, München 1928 és franciául, Párizs 1932)
A székely vallási és iskolai önkormányzat (ETF 39. Kolozsvár, 1932)
Die Erledigung der Petition der Nachkommen der ehemaligen Grenzwachtregimenter durch den Völkerbundrat (Lugos, 1932)
L'action de la Société des Nations en matière de protection des minorités (Paris, 1937)
A Nemzetek Szövetsége és a romániai magyar kisebbség (Lugos, 1940)
A Nemzetek Szövetsége húsz évi működésének mérlege (Kolozsvár, 1940)
Erdély nemzetiségi kérdései (Kolozsvár, 1943)
Hűtlenségi per országgyűlési beszéd miatt (ETF 185. Kolozsvár, 1944)
A jobbágyfelszabadítás egyik lelkes harcosa a reformkorban (Galánthai Balogh Jánosról, ETF 198. Kolozsvár, 1945)
Nemzet és állam a reformkorban (Kolozsvár, 1946).

Díjak, elismerések

Magyar Toleranciadíj 2013.

Lásd még

A kisebbségi kérdés irodalma (1918-1944)

Források

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.

További információk

Balogh Artúr munkái az MTA Könyvtár és Információs Központ repozitóriumában
Hamza Gábor: Emlékezés Balogh Artúrra (1866-1951), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára. https://web.archive.org/web/20170414081115/http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146
Koi Gyula: Balogh Artúr. In: Koi Gyula: A közigazgatás-tudományi nézetek fejlődése. Külföldi hatások a magyar közigazgatási jog és közigazgatástan művelésében a kameralisztika időszakától a Magyary-iskola koráig. Budapest, 2014. 287-288. Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó.