A Balatoni kerékpárút a Balaton körül húzódó kerékpárútrendszer, melyen kerékpárral megkerülhető a tó, ezért Balatoni bringakörútnak is nevezik. Több kiegészítő szakasszal is rendelkezik, mint például a Sió-csatorna kerékpárút. A Balatoni kerékpárút néhol kiépített aszfalt borítású kerékpárút, máshol kerékpározásra is alkalmas közútból áll. A teljes hossza 480 km.[1]
Ismertetése
A Balatoni kerékpárút 1993-ban kezdett el kiépülni, de nem egységesen, mivel a Balatont érintő három vármegyén, Zala, Veszprém és Somogy vármegyén, valamint számos településen halad keresztül, ezért az egyes szakaszok is különböző kialakításúak, amiket a különböző önkormányzatok különböző időszakokban, a helyi körülmények és adottságok adta feltételek mellett alakítottak ki, de nagyjából 2002-re már kerékpározhatóvá vált, amit azóta is fejlesztenek az adott anyagi és egyéb lehetőségek szerint. A kerékpárút megépüléséhez és fejlesztéséhez számos elnyert támogatás is hozzájárult.
Nyomvonala
Forrás: [2]
A Balatoni kerékpárút alapvetően a Balaton partját követi, néhol közel hozzá, máskor távolabb. A kerékpárutat bizonyos helyeken kiépített kerékpárút teszi ki, főleg a tó Északi partján, más részei viszont a települések közútjain, utcáin, mellékútjain találhatóak, jellemzően a jobban beépített területeken, mint a tó Déli partján. A kerékpárutat ezeken a részeken táblákkal is jelzik a jobb tájékozódás végett, ahol az egyes települések közti távolságokat is feltüntetik, viszont a kerékpárút irányát jelző táblák nincsenek ott minden lényeges irányváltást jelentő kanyarnál, ahol a kerékpárút egy másik, lejjebb vagy feljebb lévő utcában folytatódik, illetve nem jelzi ezt egyértelműen, de előfordul az is, hogy a környező fák lombjai takarják ki a jelzőtáblát, ezek miatt, főleg az új vendégek vagy külföldiek eltéveszthetik a kerékpárút nyomvonalát. Néhány helyen ezért „házilag” kis sárga nyilakat festettek az inkriminált kanyarokba.
Jegyzetek
Források
