A Babits Mihály Emlékház az esztergomi Előhegyen található műemléki Babits-villában látogatható emlékhely. A ház falán Babits Mihály (1883–1941) a 20. század magyarországi irodalmának egyik kiemelkedő alkotója és további kortársainak, barátainak, íróknak, költőknek, művészeknek is megtalálható az aláírása. Szokták Autogramfalnak is nevezni ezt a helyet, mely 2013. január 1-től a Magyar Nemzeti Múzeum egyik intézményeként megtekinthető.
Története
Képek az épületről
Babits egyik Dante-fordításáért kapott díjat a tőzsdén megforgatva nagyobb összegre tett szert. Esztergomi barátai javasolták neki, hogy ebből az ő környékükön vásároljon házat. A 272 négyszögöles ingatlant, rajta az 1920-ban épült földszintes présházat Babits és felesége 1924. március 27-én vásárolták meg Toldezsán Istvánnétól, majd folyamatosan hozzáépítettek. Így alakultak ki az épület belső szinteltolódásai. Babits közel 60 műve született az előhegyi villában, a Nyugat több számát is előfordult, hogy ott szerkesztették Gellért Oszkárral. Egészen a költő haláláig töltötték benne nyaraikat. Török Sophie utoljára 1943 júniusában járt ott Einczinger Ferenccel. A második világháború után a ház örömlányok tanyája lett. Később egy tanár vette bérbe, majd egy rendőr törzsőrmester lakta, aztán szükséglakásként kapta meg egy gazdálkodó, aki kecskéket és baromfit tartott a lakószobákban.[1]
A félig vályog, félig tégla ház lakatlanná vált, míg 1960-ban az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította. Az épületet helyreállították és azóta látogatható emlékhelyként, emlékkiállítás kapott benne helyet a költő egykori otthonának megőrzött tárgyaiból, illetve itt írt műveinek kézirataiból. Egy ideig a Balassa Bálint Múzeum részeként működött és a Babits-év alkalmával, 2008 júliusától őszig restaurálták az autogramfalat, majd felújították az épületet. A ház korabeli külső-belső festői díszítésének, feliratait, értékes képeit kortárs iparművészek restaurálták. Az átadásra szakmai közönség előtt került sor a költő születésének 125. évfordulóján.[2] Az Emlékházban kialakítottak egy alkotószobát is, ahol kortárs művészeket és muzeológusokat láthat vendégül a város.[3]
Az emlékház 2013. január 1-jén a Balassa Múzeummal együtt beleolvadt a Magyar Nemzeti Múzeumba, így annak közérdekű muzeális kiállítóhely besorolású intézménye lett.[4]
Leírása
A házban berendezett enteriőr-kiállításban megtekinthető egy korabeli írógép, fotók Babitsról és családjáról. A szobákat Einczinger Ferenc esztergomi festőművésznek, Babits barátjának freskói díszítik.
A déli oldalon áll az üveges veranda, sok esztergomi Babits-vers szülőhelye. Itt írta sok egyéb mellett a Dal az esztergomi bazilikáról, a Szent király városa, a Halovány téli rajz, az Elgurult napok, a Verses napló, az Ildikó, a Holt próféta a hegyen, a Bucsu a nyári laktól című verseit, és a Jónás könyvét is.
Nevek az autogramfalon
Az autogramfal egy részlete
Autogramfalat Babits korábban egy ismerősénél látott és jó ötletnek tartotta azt. A hozzá érkező barátok és vendégek aztán a háza falára rajzszénnel felírhatták az aláírásukat. A kor nagyjai mellett azonban olyanok is felkerültek, akiket később töröltek. A megőrzésre szánt aláírásokat Török Sophie freskófestékkel erősítette meg és így maradhattak fenn.[5]
.PNG)
