Büky László

Nem tévesztendő össze a következővel: Büki László.
Büky László
2010-ben
2010-ben
Született1941. október 7. (83 éves)
Nagykanizsa
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • nyelvész
  • egyetemi oktató
Iskolái
KitüntetéseiLőrincze Lajos-díj (2004)[1]
Tudományos pályafutása
Szakterületnyelvészet
Kutatási terület
Tudományos fokozat
  • doktorátus (1976, Eötvös Loránd Tudományegyetem)[1]
  • a nyelvtudományok kandidátusa (1984)[1]
  • a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2002, nyelvészet)[1]
  • habilitáció (2003)[1]
    • Munkahelyek
    Szegedi Tudományegyetem1974–
    Tudományos publikációk száma468 (2023. augusztus 6.)[2]
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Büky László (Nagykanizsa, 1941. október 7. –) magyar nyelvész, egyetemi tanár.

    Életútja

    Büky Ferenc magániparos asztalosmester (Büky és Buday Asztalosüzem), államosítás után állami alkalmazott és Horváth Gabriella adminisztrátor gyermekeként született. Az általános iskolát is Nagykanizsán végezte, majd a Landler Jenő (ma Irányi Dániel) Gimnáziumban érettségizett 1960-ban. 1961-től a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatója volt, 1965-ben szerezte meg magyar–történelem szakos általános iskolai tanári oklevelét. Magyar szakos középiskolai tanári képesítését a József Attila Tudományegyetemen 1968 és 1971 között folytatott tanulmányai végeztével szerezte meg.

    1960-tól 1974-ig a nagykanizsai Korpavár-Palini Általános Iskola tanára volt, 1974 után pedig a szegedi József Attila Tudományegyetem nyelvészeti tanszékén oktatott tanársegédként, 1978-tól adjunktusként, 1987-től docensként. 1990 és 2006 között tanszékvezető, ezzel párhuzamosan 1993 és 1998 között az egyetemi Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet, valamint 1993-tól 2002-ig a nyelvészeti PhD-alprogram vezetője volt.

    1976-ban egyetemi doktorátust szerzett a magyar nyelvészet területén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1984-ben a nyelvtudomány kandidátusa, 2002-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora lett. 2003-ban egyetemi tanárrá habilitált a Szegedi Tudományegyetemen.

    Munkássága

    Tudományos kutatásai a leíró nyelvtanra, a magyar nyelvtörténetre, a szemiotikára, a szemantikára, a textológiára, a stilisztikára és a nyelvművelésre irányulnak. Behatóan tanulmányozta Füst Milán költői nyelvezetének különböző aspektusait, a színnevek szemiotikai jelentőségét, a metaforahasználat sajátosságait, emellett szövegtani szempontból foglalkozott Karinthy Frigyes műveivel is.

    1990 óta szerkesztőségi tagja a Szegeden kiadott Néprajz és Nyelvtudomány című folyóiratnak, 1997–2000-ben tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi bizottságának.

    Tudományos munkássága elismeréseképpen 2004-ben Lőrincze Lajos-díjat kapott.

    Főbb művei

    • Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Budapest: Akadémiai. 1989.  
    • Egy vers szóhasználati háttere: Füst Milán – Szellemek utcája. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 2000.  
    • Füst Milán metaforahasználatának alapjai – szótárszerű feldolgozásban. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 2002.  
    • Füst Milán metaforahasználatának szövegmondattanából – szótárszerű feldolgozásban. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 2004.  
    • Szó, stílus, értelmezés. Szeged: JATE Press. 2006.  
    • Stílusmagatartási formák Füst Milán és Weöres Sándor költői nyelvében. Szeged: Szegedi Tudományegyetem. 2011.  
    • Lírai én a tárgyi és szellemi világban: Füst Milán költői nyelvének szemiotikai, szövegtani és stilisztikai háttere. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 2018.  
    • Versek, szavak szerkezetek Weöres Sándor lírájában. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 2019.  
    • Karinthy és a nyelv. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 2020.  
    • Dolgok, tárgyak, személyek – Régi magyar szavak magyarázatai. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 2022.  
    • Ábrázoltságjelek és stílusképek Krúdy Gyula szövegvilágából. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság. 2023. ISBN 978-615-5597-23-7  

    Jegyzetek

    1. ↑ a b c d e önéletrajz. (Hozzáférés: 2024. július 17.)
    2. ↑ Büky László publikációs listája. Magyar Tudományos Művek Tára, 2032. augusztus 3. (Hozzáférés: 2023. augusztus 6.)

    Források