Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.Indoklás: sürgős formázást és lektorálást igényel. Valaki ért hozzá?
A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága. A szóbeli és írásbeli kifejezésmód eszközeit, ismérveit és törvényszerűségeit vizsgáló tudomány. A nyelv- és az irodalomtudomány köztes területén elhelyezkedő tudományág, amely a nyelvi kifejezőeszközök, kifejezésmódok több kommunikációs tényezőtől meghatározott sajátosságainak tanulmányozásával foglalkozik. Három fő területe:
A nyelvi stilisztika (egy bizonyos nyelvet vizsgál)
A leíró stilisztika (a nyelv kifejezőerejét, ennek érzelmi, hangulati összetevőit vizsgálja)
Az irodalmi stilisztika (egyes írók, művek, műfajok, korok stb. vizsgálata)
A stílus fogalma
A stílus fogalma: kifejezési eljárások összessége, mindig választás és elrendezés eredménye. A jó stílus jellemzői: világos, tömör, erőteljes.
A stílus görög eredetű szó, jelentése: toll, jelentéstapadással kifejezésmód. A nyelvi stílus nyelvi kifejezésmódot jelent.
Stílustörés: különféle stílusárnyalatok, hangnemek keveredése (Pl. A márciusi ifjak végigslattyogtak a városon.)
Stílustévesztés: beszédhelyzethez, műfajhoz nem illő hangnem (Pl. Évnyitón: „Srácok, ezt az évet klasszul végig kell tolnotok.”)
Kifejezésbeli, szóhasználati hibák: túl sok idegen szó használata, közhelyek, képzavar, szleng
A stílusérték
A stílusérték sajátos jelentéstöbblet. Alapja: denotáció (szó elsődleges jelentése) és konnotáció (másodlagos, vagy járulékos jelentés)
Fajtái:
alkalmi
állandósult
A stílusárnyalat
A stílusárnyalat: a stílusnak az a sajátossága, amelyben megnyilatkozik a beszélő lelkiállapota, valamint a témához és a hallgatóhoz való viszonya. Fajtái: patetikus, ironikus, gúnyos, humoros, családias.
Stílusminősítés
Stílusminősítés: állandósult stílusérték
A stílusárnyalatok és a stílusminősítések kapcsolata
A stílusminősítések fajtái pl. hivatalos, tréfás, bizalmas, pejoratív, argó stb. (személy – hivatalos, egyén – rosszalló, emberfia – régi irodalmi, ürge – argó, pára - népies, muki – tréfás, teremtés – bizalmas, halandó – választékos)
Az esztétikai minősítések
Fogalma: az esztétikai tárgy hatására a befogadóban kialakuló ízlésítélet.
Négy fő fajtája: patetikus (lelkesedés), objektív (semlegesség), negatív (túlzás, torzítás), kevert (humor, gúny, irónia, szarkazmus vagy malícia)
Fajtái:
Egynemű
Egynemű pozitív
Szépség – zavartalan gyönyörködés
Fenségesség – hódolat
Magasztosság – csodálat
Tetszetősség – enyhe lenézéssel való gyönyörködés
Egynemű negatív
Rútság – viszolygás
Rettenetesség – iszony
Alantasság – undor
Közönségesség - önvád
Kevert
Kevert komoly
Tragikum – katarzis
Elégikusság – kontempláció
Kevert komolytalan
Komikum – lelepleződés
Groteszk – vonzódásból viszolygás
Abszurd – vonzódásból iszony
Bizarr – iszonyból viszolygás
Stíluseszközök
Két fő fajtájuk: nyelvi és nem nyelvi
Nyelvi stíluseszközök
frazeológia
szóképek
alakzatok
grammatikai elemek
expresszivitás
evokáció
Nem nyelvi stíluseszközök
nem verbális kommunikáció
zeneiség
a szöveg képe
szövegformálás
Frazeológia
Szókészlet: archaizmus, neologizmus, idegen szavak, hangalak és jelentés viszonya
Szólások, közmondások
A szóképek (trópusok)
Hasonlat és metafora
Megszemélyesítés
Szinesztézia
Szimbólum: galamb, láng
Allegória: egész gondolaton átfutó metafora, v megszemélyesítés
Az evokáció (felidéző erő) fajtái: reminiszcencia, allúzió
Zeneiség
Hangszimbolika
Magánhangzók és mássalhangzók aránya, minősége
Hangutánzó, hangulatfestő szavak
Ritmus és rím
Paranyelvi elemek; hangsúly, hanglejtés
A szöveg képe
A szöveg képe és a szövegformálás: kiemelés, illusztrációk, központozás, tagolás
Stílusrétegek
Fogalma: a kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő speciális kifejezésmódok
Fajtái:
Írott nyelvi stílusok:
Tudományos stílus
Publicisztikai stílus
Hivatalos stílus
Szépirodalmi vagy művészi stílus
Levélstílus
Beszélt nyelvi stílusok:
Társalgási stílus
Szónoki stílus
Előadói stílus
Meghatározó elemeik: szókészlet, mondatszerkesztés, szövegszerkesztés, nem verbális eszközök, műfajok
A publicisztikai stílus jellemzői
választékos szókészlet
neologizmus, divatszók
nyelvi panelek (sablonok)
egyéni nyelvi lelemény
kiemelés és illusztráció fontos
ötvözi a stílusrétegeket
A hivatalos stílus jellemzői
szakkifejezések
terjengősség
tárgyilagosság
kötött forma
kötött stílus
Hivatalos stílus: általában használt kisebb ügyiratok; nyugta, elismervény, kötelezvény. Belső ügyvitel iratai: feljegyzés (osztályközi levelezés), emlékeztető (tárgyjelentés, úti jelentés)
Egyéb szubjektív műfajok: üzleti levél, önéletrajz, kísérőlevél (konkrét személynek), motivációs levél.
A sajtóműfajok
Tartalom és forma dialektikus viszonya. A befogadó nem tudja pontosan definiálni, megkülönböztetni, de vannak elvárásai adott műfajjal szemben
Két fő csoport: tájékoztató műfajok, véleményközlő műfajok
Szubjektivitást enged (hivatalos mellett lehet bizalmas, humoros vagy ironikus): riport, interjú, recenzió
A recenzióról: informál, tartalmaz alapvető bibliográfiai adatokat (szerző, cím, kiadás helye, éve, kiadó cég, oldalszám, kötet ár), rövid, tömör
Véleményközlő műfajok
Alapvetően szubjektív műfajok. Témától függően a patetikus árnyalattól a gúnyosig mindent megenged.
Visszafogottabb műfajok
Rokonságban vannak a tájékoztató műfajokkal: hírfej, kommentár, jegyzet. A humor válfajai: kroki, glossza, karcolat
Hangvételüket tekintve sokoldalú műfajok
Vezércikk, kritika, esszé, nyílt levél, olvasói levél, útirajz.
A kritika
A recenzióval ellentétben elemez, értékel, eligazít. A szerkesztő és a kritikus értékítélete is szerepel benne. Hangvételét tekintve lehet magasztaló, humoros, ironikus, sőt gúnyos is. Fontos, hogy etikus maradjon!
A jó kritika, kritikus – etikus és szórakoztató. Nem pusztán véleményez, hanem érvel is. Közérthető, nem személyeskedő, olvasmányos, szellemi élményt nyújt.
A nyílt levél
Írója közéleti személy. Címzettje szintén közéleti személy, csoport vagy szervezet. Megszólítottja azonban nemcsak a címzett, Émile Zola, Dreyfus-per, „Vádolok!" („J’accuse!")
Az olvasói levél
Szerzőjét nem kötelezi az újságírói etika. A szerkesztőt viszont minősítheti, milyen leveleket közöl, illetve hogyan reagál rájuk. Visszajelzés, mely adott lap hatását, sikerét jelzi. Más olvasókkal való kapcsolat eszköze is.
