Az Osztrák Császárság uralkodóinak teljes címe (Große Titel des Kaisers von Österreich) tartalmazza mindazon uralkodói, fejedelmi címeket, rangokat, egyéb, az Osztrák Birodalom irányítása alá tartozó országok vezetői címeit, melyeket a Habsburg–Lotaringiai-ház feje a Császárság megalakulásától kezdve viselt.

Ausztria uralkodói 1804–1918 között nemcsak az Osztrák Császárság (hivatalosan: A Birodalmi Tanácsban Képviselt Királyságok és Országok, németül: Die im Reichsrate vertretenen Königreiche und Länder) császárai, valamint a Magyar Királyság apostoli királyai (Apostolische König von Ungarn) voltak, hanem rengeteg egyéb uralkodói címmel rendelkeztek a Birodalom tartományaiban, melyek legtöbbször középkori maradványként őrződtek meg a császár címzésében.

I. Ferenc József 1869. január 29-én az alábbi címek birtokában volt:^[1][2]

Ő császári és apostoli királyi felsége I. Ferenc József Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország apostoli királya, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia, Lodoméria és Illíria királya; Jeruzsálem királya stb.; ausztriai főherceg; Toszkána és Krakkó nagyhercege; Lotaringia, Salzburg, Steyer, Krajna és Bukovina hercege; Erdély nagyfejedelme, Morávia őrgrófja; Alsó- és Felső-Szilézia, Modena, Párma, Auschwitz, Zator, Teschen, Friauli, Raguza és Zára hercege; Habsburg, Tirol, Kyburg, Görz és Gradiska hercegesített grófja; Trient és Brixen hercege; Alsó- és Felső-Lausitz és Isztria őrgrófja; Hohenems, Feldkirch, Bregenz, Sonnenberg grófja stb.; a Szerb Vajdaság és a Temesi Bánság fővajdája stb., stb.

A Habsburg Birodalom uralkodói 1866. október 3-ig Lombardia és Velence királyai is voltak.^[3]