Az ausztrál 2. hadosztály emlékműve (2. Australian Division Memorial) a franciaországi Péronne közelében áll. Az emlékművet a Mont Saint-Quentin-i elsÅ‘ világháborús csatákban résztvevÅ‘ ausztrál katonák tiszteletére állÃtották.
Története
Az emlékmű talapzatát 1925-ben emelték, és May Butler-George bronz domborműveivel dÃszÃtették, amelyek gyalogsági harci jeleneteket ábrázolnak. A piedesztálra egy ausztrál katona szobra került, ahogy a puskájára rögzÃtett bajonettel torkon szúrja a Németországot jelképezÅ‘ sast. A szobrot Charles Web Gilbert készÃtette. A második világháborúban, 1940-ben az elÅ‘renyomuló német csapatok elfoglalták a területet, és megsemmisÃtették a szobrot.[1]
1971-ben új szobrot állÃtottak a talapzatra, amelyet Stanley Hammond készÃtett. A sast ölÅ‘ katona helyére egy gondolataiba merülÅ‘, lefelé nézÅ‘ gyalogos két és fél méter magas alakja került.[1] 2015 tavaszán emlékösvény épült az egykori csatatéren.[2]
Történelmi háttér
A területet a Saint-Quentin-hegy uralta. 1916 elÅ‘tt a németek nem védték különösebben a magaslatot, egy árkot ástak, kialakÃtottak egy megfigyelÅ‘ és egy parancsnoki posztot, valamint elhelyezték néhány légelhárÃtó üteget. Amikor a somme-i csata megkezdÅ‘dött, új árkokat ástak.[2]
1918. augusztus 8-án megkezdÅ‘dött az amiens-i csata, és az elÅ‘retörÅ‘ ausztrálok hátrálásra kényszerÃtették a németeket. A hegy az elsÅ‘ rohamban elesett: a 2 hadosztály nyolc százada néhány óra alatt elfoglalta a nyugati front egyik legerÅ‘sebben védett vonalát. A németek azonban ellentámadást indÃtottak, és ismét visszaszerezték az ellenÅ‘rzést.[2]
Másnap, szeptember 1-jén az ausztrálok ismét megrohanák a német állásokat, és újra kiverték onnan a védekező csapatokat, és betörtek Péronnéba. Szeptember 2-án a település teljes egészében az ausztrálok kezébe került.[2]
A Saint-Quentin-hegyért folytatott harc fontos szereppel bÃr az ausztrál kollektÃv emlékezetben, hadseregük egyik legfényesebb diadalaként tartják számon. Az összecsapás hevességének megfelelÅ‘ volt a veszteség is, az ausztrálok 1918. augusztus 29. és szeptember 2. között háromezer katonát vesztettek,[2] köztük Cecil Healy olimpiai bajnok úszót is.
Jegyzetek
Források