Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja

Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja

Adatok
ElnökNeil Hamilton[1]

Alapítva1993. szeptember 3.
SzékházLexdrum House, Newton Abbot, Devon
Ifjúsági tagozatFiatal Függetlenség
Tagok számaCsökkenés 26,447 (2019)

Ideológiakonzervativizmus
brit nacionalizmus
euroszkepticizmus
gazdasági liberalizmus
jobboldali populizmus bevándorláselleneség
Politikai elhelyezkedésjobboldal és a szélsőjobboldal között
Európai pártSzövetség a Közvetlen Demokráciáért Európában
EP-frakcióEFDD
Hivatalos színeilila, sárga

Egyesült Királyság politikai élete
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja témájú médiaállományokat.

Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (angolul UK Independence Party, UKIP, ejtsd: jukip) vagy röviden Függetlenségi Párt egy brit euroszkeptikus párt. Nigel Farage, a Konzervatív Párt korábbi politikusa és a Konzervatív Pártból kilépett társai alapították 1993-ban. A párt ideológiája a brit nacionalizmus,[2] az euroszkepticizmus,[3] a gazdasági liberalizmus[3] és a jobboldali populizmus.

A párt sokáig csak az Európai Parlamentben (EP) képviseltette magát. Itt a pártelnök, Nigel Farage szellemes szónoklataival keltett feltűnést. Farage a sikeres Brexit-népszavazás után lemondott a pártelnökségről. 2016. szeptember 15-én Diana Jamest választották meg utódjául.[4] 2016. október 4-én Diana James lemondott a párt elnökségről, és Nigel Farage lett újra a párt elnöke.[5] 2016 november 28-án Paul Nuttalt választották a párt új elnökévé.[6]

2017. június 8-án Paul Nuttal lemondott a párt elnökségről, mivel kevés szavazatot kapott.[7]

Története

A UKIP az Anti-Federalist League (Antiföderalista Liga) tagjaként alakult meg 1991-ben Alan Sked történész vezetésével. A Liga elutasította a Maastirchti kritériumokat és célnak fogalmazta meg, hogy a kormányzó Konzervatívoknál elérje az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Alan Sked azután lett euroszkeptikus szemléletű, hogy a londoni London School of Economics-nál európai tanulmányokat oktatott.[8]

A párt indult az 1994-es európai parlamenti választásokon és 1%-ot értek el. Az 1997-es parlamenti választásokon a párt 0,3%-ot ért el országosan, egyedül a párt Salisbury jelöltje Nigel Farage ért el 5%-ot. A választási eredmények után Alan Sked lemondott a párt éléről, őt követte Michael Holmes. Sked azért mondott le mert a pártba állítása szerint beszivárogtak rasszista és szélsőjobboldali elemek, beleértve a BNP "kémjeit".[9][10]

Holmes vezetésével az 1999-es európai parlamenti választásokon 7%-ot értek, amivel 3 mandátumot szereztek. Délkelet-Anglia (Nigel Farage) Délnyugat-Anglia (Michael Holmes) és Kelet-Anglia (Jeffrey Titford) régiókból kerültek ki. Ez volt az első választás, amikor már az arányos-listás rendszert vezették be.[11]

2019-ben Nigel Farage, a párt egykori vezetője megalapította a Brexit Pártot, mellyel az UKIP rengeteget vesztett a szavazótáborából, lemorzsolódott. Sorra jöttek új vezetők a pártba, de egyikük sem tudod fél, vagy egy évnél tovább összetartani a pártot, így a támogatottsága a 2015-ös 17%-ról 2021-re 0-1% ra csökkent.

Választási eredmények

A párt az európai parlamenti választásokon érte el első eredményeit. 1999-ben 3, 2004-ben 5, 2009-ben 12, 2014-ben 24 mandátumot szerzett, és ezzel első lett.

A 2015-ös brit parlamenti választáson a szavazatok száma alapján harmadik erő lett 12,6%-kal, de a választási rendszer aránytalansága miatt csak egyetlen képviselőt küldhetett a parlamentbe.

A 2017-es Brit parlamenti választáson a párt elvesztette azt az egy mandátumot is, amit 2015-ben sikerült megszereznie, így egy képviselőt sem tudtak a parlamentbe juttatni.

A 2019-es brit parlamenti választáson a 0,1%-ot sem sikerült elérniük, 22,817 szavazattal, egyetlenegy választókerületet sem nyertek el.

A párt elnökei

Jegyzetek

Commons:Category:UK Independence Party
A Wikimédia Commons tartalmaz Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja témájú médiaállományokat.
  1. http://www.bbc.com/news/uk-politics-41447568
  2. Mivel az Egyesült Királyságot több nemzet alkotja, ezért ez nem azonos a kontinentális, nemzeti alapú nacionalizmussal, hanem inkább regionális alapú .
  3. a b Nordsieck, Wolfram: Parties and Elections in Europe. www.parties-and-elections.eu. (Hozzáférés: 2016. június 27.)
  4. Aki Brexitet kér karácsonyra – itt a UKIP új vezetője– Alfahír.hu, 2016.szeptember 16.
  5. http://www.bbc.com/news/uk-politics-37561065
  6. http://alfahir.hu/veget_erhet_a_ukip_politikai_valsaga_megvan_az_uj_partelnok
  7. https://althir.org/megtorpant-a-lazadas-eve-de-rovid-eletu-lehet-may-uj-kormanya-9383081.html[halott link]
  8. Usherwood 2008, p. 256; Abedi & Lundberg 2009, p. 78; Ford & Goodwin 2014, p. 21; Tournier-Sol 2015, p. 142.
  9. Ford & Goodwin 2014, pp. 36–37
  10. Cohen, Nick (6 February 2005). "Nick Cohen: No truth behind Veritas". The Guardian. London.
  11. Ford & Goodwin 2014, pp. 33–34

További információk