Auckland régió (ejtése: óklend; IPA:[ˈɔːklənd]) Új-Zéland 16 régiója közül a legnépesebb és egyben gazdaságilag a legfontosabb. Nevét központjáról, Aucklandről kapta.
Földrajza
A régió területe északon a Kaipara Harbour nevű öböltől kezdődik, magába foglalja a Northland-félsziget déli részeit, a Waitakere Ranges nevű alacsony hegyvonulatot, magát az aucklandi földszorost, a Hauraki-öböl szigeteit és a Manukau Harbour nevű öböl körüli síkvidéket. (A harbour szót tartalmazó öbölnevek itt is, mint Új-Zélandon általában, nem konkrét kikötőt, hanem a vitorlás hajók korában is kikötésre alkalmasnak látszó, védett tengeröblöt jelentenek.) Délen a régió néhány kilométerre a Waikato folyó torkolatától végződik. A határos régiók északon a Northland régió, délen pedig a Waikato régió.
Területét nézve Auckland a második legkisebb régió az országban, Nelson régió után. Legmagasabb pontja a 722 méterrel a Little Barrier sziget hegycsúcsa.
Környező vizek
Az Aucklandi régió keleten a Csendes-óceánnal, nyugaton a Tasman-tengerrel határos. A Hauraki-öböl a Csendes-óceánhoz tartozik, számos sziget található benne. Az öböl bejáratának közelében fekszik az óceánban a nagy Great Barrier sziget. A Hauraki-öböl egyik nyúlványában, a Waitemata Harbourben épült ki Auckland nagy tengeri kikötője. A régió szárazföldi partvonalát a Waitemata Harbour mellett északon a Kaipara Harbour, délen Manuaku Harbour valamint nagy árapály-öblök és folyótorkolatok tagolják, így az összesen 1613 km hosszú. A régió tengerpartjain sokfelé tengeri strandok találhatók.
Auckland városi területeinek nagy része a kialudt Aucklandi vulkáni mezőn fekszik. A régióban 53 különböző korú vulkán található, melyek közül a legidősebb 250 000 éves. Az utolsó kitörés körülbelül 600 évvel ezelőtt volt, befejezve a több száz évig tartó aktivitást, amely a Rangitoto-szigetet is kialakította. A vulkánok viszonylag alacsonyak, legtöbbjük kevesebb, mint 150 méter magas.
A vulkánokon a maorik úgynevezett pákat (erődített falvak) és teraszos ültetvényeket alakítottak ki, később pedig az európaiak nagy részüket építkezések során és kőbányászat miatt elhordták. A megmaradt vulkánok ma már védelmet élveznek.
Népesség
A népsűrűség alakulása a régió területén
Kis területe ellenére Auckland régió Új-Zéland messze legnépesebb régiója 1 570 500 lakosával[2] (2015-ös becslés alapján), ami az ország népességének 33 százaléka. A régió gyorsabban fejlődik, mint az ország többi része, például 10 év alatt 240 000 emberrel, azaz 22%-kal nőtt a népessége (1996-os, 2001-es és 2006-os népszámlálások szerint). A 2001-es népszámlálás adatai alapján az ország európai származású népességének 26,3%-a, az összes māori eredetű népességének 24,3%-a, a Csendes-óceán térségéről származók 66,7%-a, az ázsiai származású populáció 63,7%-a és a többi etnikumúak 54,7%-a Auckland régióban él. Ezek az adatok megvilágítják a régió népességi összetételét, éppúgy az ország többi részéét is.
A régió magába foglalja Auckland város agglomerációját, kisebb városokat, és vidéki jellegű területeket is.
Helyi kormányzat
A régió közigazgatása egységes, az Auckland Council (Aucklandi tanács) nevű intézményben testesül meg. 1989 előtt a régió közigazgatásának vezető szerve az Auckland Regional Authority volt, majd 1989 és 2010 között a régiót az Auckland Regional Council irányította, alatta pedig hét helyi területi hatóság működött, mely utóbbiakhoz tartoztak a fontosabb kérdések. A 2010-es reform jegyében megszüntették a helyi közigazgatás kétszintűségét, és az Auckland Council lett az egységes közigazgatási szervezet.
Közlekedés
A régió közlekedése nagyrészt gépkocsival zajlik, Új-Zéland autópályáinak nagy része itt található. Működik a régióban az ingázók számára létrehozott vasúthálózat, ami Auckland várost köti össze Waitakerével és Manuakuval, valamint egy viszonylag kiterjedt buszhálózat is. Az ország tömegközlekedési hálózatának jelentős része a régióban helyezkedik el.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Auckland Region című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
Peter Turner: Új-Zéland. Budapest: Geographia. 2010. = National Geographic Traveler, ISBN 978-963-9810-88-4
Jeff Williams, Christine Niven, Peter Turner: New Zealand. Melbourne..: Lonely Planet. 2000. ISBN 1 86450 122 7
Timothy Auger (ed): New Zealand. London: DK. 2006. = Eyewitness Travel, ISBN 978 1 40531 527 2
