Az asztenoszféra a Föld felső köpenyének alsó, képlékeny, közvetlenül a litoszféra alatt található része, a köpeny ún. B szintje. Felső határa értelemszerűen megegyezik a litoszféra alsó határával, és mintegy 100–150 km mélyen húzódik, alsó határa kb. 410 km mélyen van. Legfőbb jellemzője az anyagáramlás: mivel a Föld belsejéből kifelé áramló hőt egyszerű hőátadással nem tudja elvezetni, benne áramlási, ún. konvekciós cellák alakulnak ki. Ennek az anyagáramlásnak az eredménye egyrészt a litoszféralemezek mozgása, másrészt a vulkánosság és a tágabb értelemben vett magmatizmus: a magmák több mint 90%-a az asztenoszférában olvad ki. Az óceáni kőzetlemezek alatt értelemszerűen vékonyabb, mint a kontinentális lemezek alatt. Felső része kevésbé viszkózus és legkisebb sűrűségű és ezért a burok leggyengébb része, ezt nevezik kis sebességű övnek. A magmaképződés nagyrészt ebben az övben megy végbe.

• Kovács István - Falus György - Graham, Stuart - Hidas Károly - Szabó Csaba - Flower Martin - Hegedűs Endre - Posgay Károly - Zilahi-Sebess László - Fancsik Tamás: Asztenoszféra-áramlás mint a tercier kilökődés és extenzió hajtóereje?, Magyar Geofizika, 2011. (52. évf.) 2. sz. 79-87. old.
• Posgay Károly - Bodoky Tamás - Hegedűs Endre: Szeizmikus litoszféra- és asztenoszféra-kutatás - eredmények és nyitott kérdések, Magyar Geofizika, 1998. (39. évf.) 3. sz. 90-99. old.
• Posgay Károly: A lemeztektonika törvényszerűségeinek vizsgálata nemzetközi együttműködésben a litoszféra és az asztenoszféra tartományában, Magyar Geofizika, 1998. (39. évf.) Klnsz. 3-7. old.

Ez a földrajztudományi tárgyú vagy földrajzi fogalommal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!