Az Aranyláz (eredeti cím: The Gold Rush) 1925-ben bemutatott fekete-fehér némafilm-vígjáték, melyet Charlie Chaplin írt és rendezett. A film főszerepeiben Charlie Chaplin, Mack Swain, Tom Murray, Henry Bergman, Malcom Waite és Georgia Hale látható.
Cselekmény
A kis csavargó (Chaplin) Alaszkába utazik, hogy kivegye részét az aranylázból. Miután a rossz időnek köszönhetően egy elhagyatott területen fekvő kunyhóban lyukad ki egy aranymosóval és egy szökött rabbal együtt, a csavargó egy aranylázban izzó városkában találja magát, ahol elhatározza, hogy feladja az arany utáni kutatást. Ezek után elvállalja egy másik aranymosó kunyhójának a felügyeletét, és beleszeret egy magányos kocsmáros lányba, de szerelmét nem viszonozza. Hamarosan feltartóztatja az aranymosó, akivel korábban találkozott, aki amnéziás lett, és megkéri a csavargót, hogy találja meg az őt megillető aranyat.
A film emlékezetes jelenetei
A csavargó éhségében megfőzi és megeszi a bakancsát
A távoli kunyhó, ami egy szikla tetején dülöngél, miközben lakói igyekeznek kimászni belőle
A csavargó villára szúrt kiflikkel táncot mutat be képzeletbeli vendégeinek
1942-es változat
Chaplin újravágta a filmjét, melyhez Max Terr írt új zenét. Az új, rövidebb (72 perces) változatot 1942-ben mutatták be. A filmet 1943-ban a legjobb filmzene és a legjobb hang kategóriájában jelölték Oscar-díjra.[2]
Módosított jelenetek
Az egyik jelenet, ami az 1942-es verzióban megváltoztattak: a csavargó és a kocsmáros lány közötti félreértésnek az előzménye. A csavargó nem megtalálja Georgia Hale levelét, hanem tőle kapja meg. Egy másik nagy változtatás a befejezés, melyben a már gazdag csavargó hosszú csókot ad Hale-nek, az újrafeldolgozásból kimaradt.[2]