Arany(III)-klorid
Arany(III)-klorid oldat
IUPAC-név	Arany(III)-klorid
Más nevek	Auri-klorid, arany-triklorid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	13453-07-1
RTECS szám	MD5420000 (vízmentes)
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	AuCl3 (Au2Cl6 formában létezik)
Moláris tömeg	303,325 g/mol (vízmentes)
Megjelenés	Vörös, kristályos, szilárd
Sűrűség	3,9 g/cm³ (szilárd)[1]
Olvadáspont	254 °C[1] (bomlás)
Oldhatóság (vízben)	680 g/l (20 °C)[1]
Kristályszerkezet
Kristályszerkezet	monoklin
Koordinációs geometria	Négyzetes planáris
Veszélyek
Főbb veszélyek	Maró (C)[1]
R mondatok	R34[1]
S mondatok	S26, S36/37/39[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation	Arany(III)-fluorid Arany(III)-bromid
Azonos anion	Arany(I)-klorid Ezüst(I)-klorid Platina(II)-klorid Higany(II)-klorid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

Az arany(III)-klorid az arany klórral alkotott vegyülete, kloridja. Vörösesbarna színű, kristályos vegyület. Erősen higroszkópos. Oldható vízben, alkoholban és éterben. Dimer Au₂Cl₆ molekulákból épül fel. A bőrt irritálja, égető érzést okoz. Bíborvörös foltot okoz a bőrön, ez kolloid arany kiválásával magyarázható.

A vizes oldata hidrolizál. Ha a hidrolízis során vizet vesz fel, egy halogenokomplex vegyületté alakul.

${\displaystyle \mathrm {Au_{2}Cl_{6}+2\ H_{2}O\rightarrow 2\ H[AuCl_{3}OH]} }$

Ha sósavat adnak hozzá, sárga színű hidrogén-tetrakloro-aurát(III) képződik belőle. Ez a vegyület gyenge egybázisú savként viselkedik. A legfontosabb sója a kálium-tetrakloro-aurát(III) (K[AuCl₄]).

Aranyfüst és klór reakciójával állítják elő 200 °C-on. Ennél magasabb hőmérsékleten nem állítható elő, mert a vegyület elbomlik.

Pigmentként alkalmazzák a kerámia-és porcelángyártásban. Felhasználják még rubinüveg készítésére, illetve az árnyalatok kidomborítására a fényképészetben.

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
• Nyilasi János: Szervetlen kémia
• Bodor Endre: Szervetlen kémia I.