Édesapja I. Ferdinándnápolyi királynak ismeretlen nevű és származású úrnővel folytatott házasságon kívüli kapcsolatából származó fia volt.
I. Saroltaciprusi királynő örökbe fogadott fia. Sarolta királynő csak egyetlen fiút szült, Hugó (Henrik) herceget 1464-ben, aki azonban a születése után nem sokkal meghalt.[1] Mivel több gyermeke nem született, így a bátyja, II. (Fattyú) Jakab által trónfosztott királynőnek elég kis reménye maradt visszatérni Ciprusra a trónöröklés megoldatlansága miatt. Éppen ezért támogatás fejében 1473-ban örökbe fogadta I. Ferdinándnápolyi királynak, Aragóniai Beatrix magyar királyné apjának számos házasságon kívül született gyermekei közül Alfonzot, és 1473 áprilisában eljegyezte trónbitorló bátyjának, II. (Fattyú) Jakabnak egyik házasságon kívül született lányával, Lusignan Karolával (1468–1480), hogy a dinasztia folytonossága fennmaradjon, és így látogatta meg Ciprus hűbérurát az egyiptomi szultánt, hogy hozzájáruljon a trónváltozáshoz és Sarolta visszatéréséhez. Kairóban találkozott a királynő al-Asraf Kájitbáj szultánnal 1473-ban, ahova elkísérte a mostohafia és örököse, Alfonz is.[2] A szultán elviekben támogatásáról biztosította Saroltát, és nem zárkózott el Sarolta újbóli trónra ültetésétől, de amíg a királynő unokahúga nem volt Sarolta kötelékében, addig nem lehetett a tervet végrehajtani. Sarolta királynő ellenfelei pedig gondoskodtak róla, hogy ebből a házasságból ne legyen semmi, és a kislány padovai fogságban halt meg 1480-ban.
Alfonz 1473-tól 1487-ig Kairóban maradt, míg Sarolta visszatért Európába.
