Az amorita nyelv a nyugat-sémi nyelvek északnyugati csoportjába tartozó holt nyelv.
Saját neve: amurrú, egyéb nevei: emoreus, emóri.
Az amoriták Közel-Keleten, a mai Szíria területén, továbbá az ókori Észak-Mezopotámiában éltek. A III. uri dinasztia korában beszivárogtak Sumer és Akkád területére is, végül ők adták az Óbabiloni Birodalom uralkodó dinasztiáját (Hammurapi). A Héber Bibliában (Ószövetség) a Mózesi könyvek is többször említik őket Kánaán területén.
A Kr. e. 3. évezred második fele és Kr. e. 2. évezred első fele között beszélt ékírásos nyelv volt. Rövid feliratokból, személy- és helynevekből ismert.
Jegyzetek
Források
- Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, 2003
|
---|
keleti sémi† | |
---|
nyugati- központi sémi | észak- nyugati | |
---|
központi | | korai | |
---|
kései | |
---|
középarám | |
---|
modern | |
---|
|
---|
|
---|
| |
---|
|
---|
déli sémi | |
---|
A † az utód nélkül kihalt nyelveket jelöli. Ma is élő nyelvek korábbi változatait, előzményeit * jelzi.
|