II. Izabella királynő korai uralkodása idején született, amikor még édesanyja húga, Mária Krisztina királyné volt az ország régense. A királyné és Amália édesanyjának, Lujza Saroltának kapcsolata idővel megromlott, ami végül odáig fajult, hogy 1838-ban az infánsnő családjával Franciaországba költözött. Ott anyja sógorának, I. Lajos Fülöp francia királynak védelme alatt éltek. Miután Mária Krisztina régensége 1840-ben végetért, a család 1842-ben visszaköltözött Madridba. Lujza Sarolta 1844 januárjában, Amália kilenc éves korában elhunyt. Nővérével, a korlátozott képességű Mária Krisztina infánsnővel a spanyol királyi udvarba kerültek. Fivérük, Cádiz hercege 1846-ban feleségül vette első-unokatestvérüket, Izabella királynőt.[2]
Házassága
Az idős hercegné halálának évében, 1905-ben
Ferenc de Paula infáns és Lujza Sarolta öt leánya közül hárman, valamint két fiuk közül az egyik is ragon aluli, morganatikus házasságot kötött. Amália volt az öt nővér közül az egyik, akinek házasságát rangban megfelelőnek ítélték. Rajta kívül csak legfiatalabb nővére, Mária Krisztina kötött még hercegi házasságot: ő rokonuk, Sebestyén spanyol és portugál infáns felesége lett.
Chiemsee táj az esti órákban. Bajor tájkép a Chiem-tónál, amit a hercegné festett
1856-ban Adalbert bajor herceg, az 1848-ban lemondott I. Lajos bajor király és Szász–Hildburghauseni Terézia Sarolta negyedik fia és legkisebb gyermeke a spanyol udvarhoz fordult feleséget keresve. Az udvar Amáliát ajánlotta, aki tetemes hozományt kapott sógornőjétől, a királynőtől. A herceg Madridba érkezését követően az esküvőt 1856. augusztus 25-én celebrálták a spanyol fővárosban. A friggyel Amália elnyerte a bajor hercegnéi titulust.
Spanyol esküvőjük után sógora, II. Miksa bajor király udvarába utaztak. Apósa, a korábbi Lajos király csalódott volt menye láttán: Amáliát kövérnek és unalmasnak találta. A hercegné aktív dohányzási szokása különösen meghökkentette a bajor királyi udvart. Férje, Adalbert herceg Amáliához hasonlóan tetemesnek számított, ám ő mindemellett még nagyon magas is volt. A herceg nem vetette meg az italt, emellett más nőkkel is tartott fenn viszonyt, ám a felek kitartottak házasságuk mellett. Az évek alatt öt közös gyermekük született. Ugyan Amália élete hátralévő részét Bajorországban élte, továbbra is szorosan kötődött szülőhazájához. Gyakran látogatott Spanyolországba, legidősebb fia, Lajos Ferdinánd a madridi királyi palotában született 1859-ben. Mind az öt gyermeke folyékonyan beszélt spanyolul, emellett nagy szerepe volt Lajos Ferdinánd fia házasságában unokahúga egyben keresztlánya, Mária de la Paz infánsnővel.
↑Mateos Sainz de Medrano, Ricardo, The Unconventional Sisters of King Francisco de Asis of Spain, European Royal History Journal (Issue XXII, April 2001), pp. 18-19.
