Választási rendszerek
Többségi rendszerek
Relatív többségi szabály Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás Többfordulós Kétfordulós szavazás Egyenkénti kieséses szavazás Preferenciális Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat Condorcet-módszer Schulze-módszer Rangsorolt párok módszere Pozíciós szavazás Bucklin-módszer Preferenciális blokkszavazás Kardinális Elfogadó szavazás Pontozásos szavazás
Arányos rendszerek
Egyéni Egyetlen átruházható szavazat Arányos elfogadó szavazás Pártlistás Legmagasabb átlag alapú módszerek: D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill Legnagyobb maradék alapú módszerek: Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff Egyéb Biproporcionális mandátumelosztás
Félarányos és vegyes rendszerek
Nem vegyes félarányos Egyetlen nem-átruházható szavazat Korlátozott blokkszavazás Nem kompenzációs vegyes Árokrendszer Többségi bónusz Kompenzációs vegyes Vegyes arányos rendszer Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló Egyszavazatos módszerek Magyar országgyűlési (2010−) Magyar országgyűlési (1989−2010)
Egyéb
Pártlisták Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista Választási rendszerek összehasonlítása Választási rendszerek országonként
Sablon:Választási rendszerek m v sz

Az alternatív szavazat plusz (AV+) vagy alternative vote + top up egy az Egyesült Királyságban bevezetésre javasolt félarányos, vegyes választási rendszer. Az AV+-t az 1998-as Jenkins-bizottság dolgozta ki, amely először javasolta a módszert az Egyesült Királyság parlamenti választásaihoz használható rendszerként. ^[1]

Ahogy a neve is sugallja, az AV+ egy kiegészítő mandátumokat használó (kompenzációs) amely két részből áll: az „AV” részből és a „plusz” részből. Az Egyesült Királyságban alternatív szavazásnak (alternative vote) nevezett azonnali többfordulós választási rendszerhez (IRV) hasonlóan a helyi jelölteket a választók rangsorolhatják preferencia szerint. A lényeges különbség az, hogy egy további mandátumcsoportot regionális pártlistákon választanának az arányosság felé közelítés érdekében; a javaslatokban ezek száma a teljes testület 15-20%-át tették ki. Pontosabban, minden választópolgár egy második szavazatot kapna (a vegyes arányos képviseleti rendszerhez hasonlóan), hogy pártonként több fős jelöltlistáról válasszon megyei vagy regionális szintű képviselőt.

• Viszonylag kismértákű módosításokat igényel a meglévő rendszeren (relatív többségi szavazás), és megmaradnának az egymandátumos választókerületek.
• Arányosabb eredményre vezetne, mint a relatív többségi rendszer vagy az azonnali többfordulós szavazás, de így is előnyösebb lenne a legnagyobb pártoknak, és lehetővé tenné az egypárti kormányzást kifejezetten nagy győzelmi években.
• Csökkentené a „megosztott szavazás” problémáit és a taktikai szavazás szükségességét.
• Valószínűbbek a koalíciós kormányok, amelyek több politikai mozgalom véleményét is képviselik.
• Csökkenti annak az esélyét, hogy biztos mandátumok miatt egyes képviselőknek élethosszig tartó helyük legyen.
• A képviselőknek a szavazatok 50%-át kell megszerezniük a választókerületi mandátum elnyeréséhez, ami elszámoltathatóbbá teszi őket, és keményebben dolgoznak a szélesebb körű fellebbezés elnyeréséért.
• Korlátozza a szélsőségesek esélyeit, hogy hatalomra kerüljenek a kisebbségi támogatással. Az AV+ megakadályozza, hogy helyi jelöltek a szavazatok abszolút többsége nélkül becsússzanak.

A relatív többségi rendszer támogatóitól:

• A szavazók számára ez összetettebb, mint a relatív többségi szavazás
• Valószínűleg koalíciós kormányzáshoz vezet
• Kétféle képviselőhöz vezet, mivel a többség közvetlenül egy olyan választókerülethez kapcsolódna, de egy pár képviselő nagyobb területet képviselne, ami átfedésben áll az első csoporttal.
• Gyengíti a választók és képviselőik közötti pszichológiai kapcsolatot
• Lehet, hogy többe kerülne a szavazatok összeszámlálása

Az arányos rendszerek (pártlistás vagy STV) támogatóitól:

• Nem elég arányos
• Túl valószínű, hogy egypárti kormányhoz vezet
• Kétféle képviselőhöz vezet
• A választókerületek továbbra sem tudják majd tiszteletben tartani a "természetes határokat" (bár a feltöltő régiók igen)
• Nem fogja megszüntetni a biztos mandátumokat
• A feltöltés módja túl bonyolult, egy egyszerű IRV/STV rendszer jobb lenne, vagy egy sima AMS.

• Vegyes arányos képviselet (MMP)

1. ↑ Report of the Independent Commission on the Voting System. [2014. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alternative vote plus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.