Az abszolút többség az egésznek több, mint a felét jelenti. Például, ha egy csoport 20 egyénből áll, az abszolút többség 11 vagy több egyénből áll, míg a 10 vagy kevesebb egyén nem jelent abszolút többséget.[1]
Ellentéte a relatív többség, amely azt jelenti, amely az egésznek egy olyan része, amely nagyobb, mint az egész bármely más része. Például, ha van egy 20 tagú csoport, amely 9, 6 és 5 tagú alcsoportokra van felosztva, akkor a 9 tagú csoport lenne a relatív többség. Egyes nyelvekben, a többségre két külön szót használnak, például az angolban az abszolút többséget majoritynek hívják, míg a relatív többség megfelelője a plurality.
Ha az egész minden eleme csak egy részhez tartozhat (például egy választáson minden választó csak egy jelöltre szavazhat), abszolút többség esetén mindig fennáll a relatív többség is, azonban a relatív többség nem mindig jelent abszolút többséget.
Az abszolút többségnél rendszerint szigorúbb követelményt jelent a minősített többség, amikor az egésznek legalább egy bizonyos része (például kétharmada) jelenti a szükséges többséget. A minősített többséghez képest az abszolút többségre gyakran egyszerű többségként is hivatkoznak, ez a kifejezés másra is vonatkozhat.[2][3] Az abszolút többség kontextustól függően vonatkozhat az egész csoport abszolút többségére vagy csak a jelenlevők (vagy érvényesen szavazók) közötti abszolút többségre.
A többség szó önmagában (vagy az egyszerű többség kifejezés) nem mindig egyértelmű, hogy abszolút vagy relatív többségre vonatkozik, ez megint csak kontextusfüggő.
Szavazás
Választások és népszavazások
Választások és népszavazások általában csak az érvényesen leadott szavazatok között értelmezik az abszolút többséget. Például, ha a választási részvétel 80% és a leadott szavazatok közül 10% érvénytelen, akkor a teljes szavazóképes lakosságból összesen 72% szavazott érvényesen. Az abszolút többséghez az érvényes szavazatok között, több mint 50% szükséges, ez azonban azt jelenti, hogy a teljes lakosság között ebben az esetben elég ha egy jelölt, vagy opció több, mint 32%-ot szerez - a távolmaradást vagy érvénytelen szavazat úgy tekintik, mintha a választópolgárok 28%-a tartózkodott volna. Mivel így a választáson vagy népszavazáson egy kisebbség akarata érvényesül, ezért bizonyos joghatóságokban kötelező a szavazás vagy a választásra/népszavazásra érvényességi küszöböt írnak ki.
Magyarországon jelenleg nincs kötelező szavazás és a választásokon nincs érvényességi küszöb. Népszavazások esetében az érvényességi küszöb 50%, így a választópolgárok abszolút többségének részvétele és érvényes szavazata szükséges a népszavazások érvényességéhez, ezen felül az "igen" vagy "nem" lehetőség valamelyikének is abszolút többséggel kell nyernie. Következésképpen érvényes döntést népszavazáson csak több, mint a választópolgárok 25%-nak támogatásával lehet hozni.
Testületek (törvényhozás)
Testületek esetében az abszolút többséghez szükséges az összes képviselő, több mint felének aktív támogatása. Ez azt jelenti, hogy a távolmaradó, tartozkodó vagy nem szavazó tagok gyakorlatilag a javaslat ellen szavaznak.[4] Van, hogy a szavazók/jelenlevők több, mint felének követelményét egyszerű többségnek nevezik, hogy megkülönböztessék abszolút többségtől, ami alatt az összes képviselő több, mint felére vonatkozik.[5]
Köznyelvi meghatározások
Néha az abszolút többséget "50%+1"-ként vagy "51%-ként definiálják köznyelvben. Tegyük fel például, hogy egy testületnek 7 tagja van. Az abszolút többség valójában 4 (a 7-nek több mint fele), bár a "50% +1" alapján a pontosan kiszámított szám 3,5+1, azaz 4,5; sőt, felfelé kerekítve 5 lenne.
Egy másik példában egy testületnek 1000 delegáltja van. Az 51%-os hibás definíció használata azt eredményezné, hogy a többség 501 helyett 510-et jelentene. Ugyanez a logika érvényes az 50,1%, 50,01%, 50,001% stb. esetében.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Majority című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
