Bécsben az orvos- és természettudományok mellett keleti nyelveket tanult. 1836-ban Londonba ment, ahol Münsternek segédkezett a muzulmán népek hadtudományáról szóló műve megírásában. 1843-ban Kalkuttába utazott. 1845-ben a delhi kollégium igazgatója lett; e minőségben számos európai tankönyvet fordíttatott le hindire. 1850-ben az indiai kormány tolmácsává és a kalkuttai ázsiai társaság titkárává nevezték ki. 1857-ben visszatért Európába és 1857-től 1881-ig mint a keleti nyelvek tanára működött a berni egyetemen. 1881-ben vonult vissza és egyúttal Heidelbergbe költözött.
Főbb munkái
Masudî's meadows of gold (London, 1849)
The Gulistan of Sady, a hires mű első jó szövegkiadása (Kalkutta, 1851)
Catalogue of the Arabic, Persian and Hindustany Manuscripts of the Libraries of the King of Oudh I. Persian and Hindustany Poetry (uo., 1854)
Dictionary of the technical terms used in the sciences of the Musulman (uo., 1854)
Ibn Hajar's biographical dictionary of persons who knew Mohammad (uo., 1856)
Soyuti's Itgan on the exegetic sciences of the Qoran in Arabic (uo., 1856)
Das Leben und die Lehre des Mohammed (Berlin, 1861-65, 3 kötet)
Post u. Reiserouten des Orients (Lipcse, 1864)
Die alte Geographie Arabiens (Bern, 1875)
Babylonien das reichste Land in der Vorzeit u. das lohnendeste Kolonisationsfeld (Heidelberga, 1886)