Alfons Huber

Alfons Huber
Született1834. október 14.[1][2][3][4][5]
Fügen[3][4]
Elhunyt1898. november 23. (64 évesen)[1][2][3][4][5]
Bécs[6][3][4][5]
Állampolgársága
GyermekeiRudolf Huber
Foglalkozása
  • történész
  • egyetemi oktató
  • szerző
Tisztsége
  • egyetemi magántanár (Innsbrucki Egyetem, 1860–1863)
  • professzor (Innsbrucki Egyetem, 1863–1887)
  • board (1881–1887, Tiroler Landesmuseum Ferdinandeum)
  • professzor (Bécsi Egyetem, 1887–1898)
  • főtitkár (1893–)
  • dékán (1896–)
IskoláiInnsbrucki Egyetem (1855–1859)
Halál okaagyi érkatasztrófa
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfons Huber témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alfons Huber (Fügen, 1834. október 14. – Bécs, 1898. november 23.) osztrák történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája

Az egyetemet Innsbruckban végezte, ahol különösen Ficker vezetése alatt sajátította el a kritikai módszert. 1859-ben ugyanott a történelemtudomány magántanára, 1863-ban pedig rendes tanára lett. 1887-ben Bécsbe hivták az osztrák történet tanszékére és a szeminárium vezetésére.

Művei

  • Die Waldstätte Uri, Schwyz u. Unterwalden bis zur festen Begründung ihrer Eidgenossenschaft (Innsbruck 1861);
  • Geschichte der Vereinigung Tirols mit Österrich (uo. 1864);
  • Gesch. des Herzogs Rudolf IV. von Österrich (1865);
  • Die Zeit der ersten Habsburger (1866);
  • Rudolf v. Habsburg vor seiner Thronbesteigung (1870);
  • Untersuchungen über die Müzzgesch. Österreichs (1871). Miután Böhmer hagyatékából a Fontes rerum Germanicarum IV. kötetét (1868., pótkötetét 1892), továbbá 1877. a Regesten des kaiserreichs unter Karl IV. c. kútfőpublikációt tette közzé (pótkötet 1889): arra a feladatra vállalkozott, hogy megirja Perthes vállalata számára az osztrák-magyar monachia történetét, mely célból nemcsak beható levéltári kutatást végzett, hanem nyelvünket is elsajátította. Előbb előmunkálatainak eredményét közölte a bécsi Archiv für Österr. Geschichtében, mint a Studien zur Geschichte Ungarns (1883);
  • Ludwig I. von Ungarn und die ungar. Vasallenländer (1884);
  • Die Gefangennehamung der Königinnen Elisabeth u. Marie und die Kämpfe König Sigismunds mit den Türken (1885). Azután magát a nagyszabásu munkát adta ki: Geschichte Österreichs, melyből 1885-95-ig összesen 4 kötet jelent meg. A III. és IV. kötetnek nehány vitás részletéről külön is értekezett a nevezett helyen, ilyen a Die Kriege zwischen Ungarn u. den Türken 1440-43 (1886);
  • Die Eroberung Siebenbürgens durch Kaiser Ferdinand I. im Jahre 1551 u. Bruder Georgs Ende (1889) és Die Verhandlungen Ferdinands I. mit Isabella 1551 (1891) c. dolgozat. Közben a kulturtörténetből ölelt fel egy-egy témát, amilyen az Aus dem Leben eines Professors der Medizin c. értekezés (Tichtl bécsi orvosról, Hist. Taschenbuch, 10. köt., 1890), Biographie Miklossich's, Birk's u. Bauernfelds (Bericht über die phil.-hit. Klasse der Wiener Akad 1891); és a Studien über die finanziellen Verhältnisse unter Ferdinand I. c. értekezés (Mitteilungen des Instituts für österr. Gesch., V. pótkötet, 1892). Pauler Gyula művét: A magyar nemzet története az Árpádok korában, eredetiben olvasta és arról a Századokban (1894, 338. l.) bírálatot is közölt. Huber az Österreichische Reichsgeschichte (Bécs, 1895) c. művében hazánk történetét is elmondja, és különösen az újabb átalakulásokról elfogulatlanul nyilatkozik.

Tagságai

Huber a bécsi, több más külföldi tudományos akadémiának tagja volt;

Művei magyar nyelvű fordításai

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b c d e f Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven). nem ismert. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  4. ↑ a b c d e f Deutsche Biographie (német és angol nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  5. ↑ a b c Osztrák Életrajzi Lexikon 1815-1950 (német nyelven). Osztrák Tudományos Akadémia. (Hozzáférés: 2023. február 4.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  7. ↑ Nem tiszteleti, hanem külső tag megnevezéssel választották meg ekkor. Lásd Szily Kálmán: Jelentés az akadémiai választásokról. Akadémiai értesítő, IV. évf. 5. sz. (1893) 294. o.
  8. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 III. (R–ZS). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1464. o.

Források