Aleksandrovac (cirill betűkkel Александровац) városa az azonos nevű község székhelye Szerbiában, a Rasinai körzetben,6476 lakossal. A város a Zupa Aleksandrovacka néven ismert terület közigazgatási, ipari és kulturális központja.
Története
A település és környéke már az i. e. időkben is lakott hely volt, melyet az itt folytatott régészeti feltárások is bizonyítanak.
Nevét 1196-ban említették először a forrásokban, ekkor még Kožetin néven volt említve. Nevét 1882-ben a lakosság kérésére változtatták mai Alekszandrovacra nevére.
Aleksandrovac országos szinten nevezetességét elsősorban szőlő-és a gyümölcstermesztésének régi hagyományainak köszönheti. 1963 óta minden év szeptemberének végén megrendezik a szőlőtermesztésnek szentelt Zupska Berba fesztivált. A településen alapították az egyik első szerb középiskolát is, amely a szőlő-és gyümölcstermesztésre szakosodott. E középiskola már alapítása idején is magas szintű képzettséggel és innovációval rendelkezett. 2000. március 31-én megépült a bor- és szőlőtermesztési múzeum is a településen, amely a volt mezőgazdasági iskola borospincéjében található.
A város iparát máig a szőlőtermesztés és a gyümölcstermesztés jellemzi, az itt található Vino Zupa nevű vállalat máig az egyik legnagyobb és legsikeresebb szerb vállalat a különféle borok és gyümölcslevek gyártása terén.
Itt születtek, itt éltek
- Ilija Bozoljac - szerb teniszező itt született Aleksandrovacban.
Népesség
- 1948-ban 1 027 lakosa volt.
- 1953-ban 1 153 lakosa volt.
- 1961-ben 1 320 lakosa volt.
- 1971-ben 3 067 lakosa volt.
- 1981-ben 5 177 lakosa volt.
- 1991-ben 6 354 lakosa volt
- 2002-ben 6 476 lakosa volt, melyből 6 352 szerb (98,08%), 23 montenegrói, 14 cigány, 13 jugoszláv, 7 horvát, 5 macedón, 4 muzulmán, 2 bolgár, 2 szlovén, 12 ismeretlen.
A községhez tartozó települések
Források
- ^ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ^ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9