Aigner Sándor
Született	1854. július 21.[1][2] Temesvár
Elhunyt	1912. január 30. (57 évesen)[1] Budapest[3]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	építész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (18-3-23)
Építészi pályafutása
Jelentős épületei	Örökimádás templom
A Wikimédia Commons tartalmaz Aigner Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aigner Sándor (Temesvár, 1854. július 21. – Budapest, 1912. január 30.)^[4] magyar építész.

A Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult, majd külföldön járt tanulmányúton, melyet követően Budapestre költözött. Ő irányította a budai Mátyás-templom restaurálását. 1898-ban a Műemlékek Országos Bizottsága, később pedig az Országos Képzőművészeti és az Országos Középítési Tanács tagjává választották. Eklektikus stílusú épületei hangsúlyozzák a középkori formaelemeket. Ilyenek pl. az Örökimádás templom, az egykori Szent Imre-kollégium, a zágrábi^[5] és besztercebányai erdőigazgatósági épületek, illetve a nagybecskereki törvényszék háza.

Felesége Steiner Jozefin volt. Gyermekei Vilmos és Ottó.

Fiumei Úti Sírkertben található védett sírját 2007-ben újíttatta fel a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság.^[6] Sírjának képe.^[7]

• 1886: Erdészeti pavilon, Budapest, Városliget (az Országos kiállításra készült)
• 1880-as évek: Dr. Lippich Elek villája, Budapest, Thököly út
• 1894: bérház, 1093 Budapest, Mátyás u. 7.
• 1896: Erdészeti pavilon, Budapest, Városliget (a milleniumi ünnepségekre készült)
• 1898–1899: Római katolikus templom, 5200 Törökszentmiklós, Ipolyi Arnold tér 1.
• 1898–1900: Erdőigazgatósági székház, Zágráb
• 1899–1901: Erdőigazgatósági székház, Besztercebánya
• 1903: Ermel-Vojnits Erzsébet sírkápolnája, Bonyhád^[11]
• 1903–1908: Örökimádás templom, -apácazárda és oltáregyesületi bérház, 1091 Budapest, Üllői út 77.
• 1904–1905: Járásbíróság, Szászrégen
• 1904–1905: Járásbíróság, Galánta
• 1904–1905: Járásbíróság, Facsád
• 1904–1905: Járásbíróság, Mócs
• 1905: Törvényszéki palota, Nagybecskerek
• 1905–1909: Szent Rókus-templom, 6724 Szeged, Szent Rókus tér
• 1906–1908: Szent Imre-kollégium, 1117 Budapest, Fehérvári út 17.
• 1908–1910: Papnevelő intézet, Győr (Czigler Győző terveinek átdolgozásával)
• 1908: Plébániatemplom, Kisláng
• 1909–1910: Járásbíróság, Sárvár
• 1910–1912: Plébániatemplom, Mecseknádasd
• 1911–1912: Járásbíróság, Tasnád

• 1883. Aradi színház, Arad
• 1885. Ívócsarnok, Budapest, Andrássy út városligeti torkolatánál
• 1895 k.: Erzsébetvárosi plébániatemplom, Budapest, Rózsák tere – végül Steindl Imre tervei szerint épült meg, ez a mai Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom (1074 Budapest, Rózsák tere 8.)
• 1904:^[12] Gyulafehérvári Törvényszéki Palota
• 1905:^[13] a Kultuszminisztérium Palotája
• 1905:^[14] Zólyomi evangélikus templom és nagybecskereki törvényszéki palota
• 1906:^[15] első díjat nyert a Szegedi Fogadalmi templom tervpályázatán Rainer Károllyal – az épület végül Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei szerint épült fel (6720 Szeged, Dóm tér 15.)
• 1907:^[16][17] a földművelésügyi minisztérium palotája átalakítása
• 1909: első díjat nyert a pestvidéki törvényszék épületi terve is – az épület végül Aigner halála miatt Jablonszky Ferenc és Hübner Jenő tervei szerint épült fel, ez a mai Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet (1027 Budapest, Gyorskocsi u. 25.)

• veszprémi székesegyház
• szabadkai Szent Ferenc templom
• győri székesegyház

• 
  Az Örökimádás templom
• 
  Az Örökimádás templom szentélye
• 
  Törökszentmiklósi templom
• 
  Törökszentmiklósi templom (részlet)
• 
  Törökszentmiklósi templom (részlet)
• 
  Ermel-Vojnits mauzóleum, Bonyhád
• 
  Sárvári Járásbíróság
• 
  Szent Rókus templom, Szeged

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  

• Szendrei János – Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona: Magyar és magyarországi vonatkozású művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. I. kötet (Abádi – Günther) Budapest: Közoktatásügyi Minisztérium. 1915. Több kötet nem jelent meg  
• (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek Ybl és Lechner korában, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Budapest, 2015, ISBN 978-615-5445-12-5