A film pozitív kritikákat kapott, Pennt és Mortont Oscar-díjra jelölték alakításáért.
Rövid történet
A film az 1930-as években élt, kitalált jazzgitáros, Emmet Ray (Sean Penn) történetét meséli el, áldokumentumfilmes eszközökkel.
Cselekmény
Emmet Ray (Sean Penn) egy 1930-as évekbeli, némiképp ismertté vált jazzgitáros, aki később rejtélyes módon eltűnt a nyilvánosság elől. Bár tehetséges zenész volt, magánéletében sikertelen volt. Tékozló szoknyavadász volt, alkoholizmusa miatt gyakran késett előadásairól, és úgy vélte, a szerelem tönkretenné zenei pályafutását. Kedvelt hobbija volt patkányokra lövöldözni a szemétlerakónál. Ray bálványozta Django Reinhardt-ot, jelenlétében rosszullét kerülgette, de úgy tartotta, Django után ő a világ második legjobb gitárosa.
Egy dupla randin Ray megismerkedett Hattie-vel (Samantha Morton), egy néma mosónővel. A kezdeti kommunikációs problémák ellenére később komoly és szeretetteljes kapcsolat alakul ki közöttük. Amikor Ray Hollywoodba utazik, ahol egy kisebb filmben zenél, Hattie is vele tart. Egy rendező felfedezi, és rövid színészi karrierbe kezd. Ray azonban meg van győződve arról, hogy egy nagy zenész nem kötheti le magát egyetlen nővel, ezért megszökik. Hirtelen elhatározásból feleségül veszi a nála magasabb társadalmi státuszú Blanche Williams-t (Uma Thurman). Blanche azonban csak az alsóbb osztályok iránti kíváncsisága, és írói munkájához való inspiráció miatt van vele.
Amikor Blanche megcsalja egy gengszterrel, Ray elhagyja, és felkeresi Hattie-t. Abban bízik, hogy visszafogadja, de felfedezi, hogy már házas, és két gyermeke van. Később egy randin dühöngve összeomlik, és rádöbben, hogy hibázott. Gitárját egy oszlophoz csapkodva szétveri. A dokumentumfilmes kommentár megjegyzi, hogy Ray utolsó művei legendás színvonalúak voltak, végre elérték Reinhardt-éit.
Háttér
Allen már a 70-es években tervezett egy filmet, amely egy 30-as évekbeli jazzgitárosról szólna, de terveit stúdiója, a United Artists nem fogadta lelkesedéssel. 1998-ban azonban visszatért ötletéhez.
Emmet Ray szerepét eredetileg Allen maga szerette volna játszani, de végül mégis Sean Penn mellett döntött. Rajta kívül még Johnny Depp neve merült fel. Allen később azt nyilatkozta, jól tette, hogy Penn mellett döntött.
A film zenéjét Dick Hyman szerezte, míg Howard Alden játszotta a gitárszólókat. Alden volt az is, aki felkészítette Pennt a film gitározós jeleneteire.
A filmben nyújtott alakításáért Sean Pennt, és Samantha Mortont Oscar-díjra jelölték. Morton jelölésének különlegessége, hogy egyetlen sornyi szöveg nélkül érte el.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sweet and Lowdown című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
