Szilágyi Sándor a Millenniumi történelem szerkesztésével megvalósította azt az óhajtást, hogy a magyarság a nemzet ezeréves fennállásának ünnepére a kor tudományos színvonalához mért históriai műhöz jusson. Őmaga nem írt a tízkötetes díszes vállalkozásba, munkatársait is kénytelen volt az idő rövidsége miatt gyors munkára szorítani, de a sorozat általában véve sikerült, még pedig nem népszerűsítő alapon, mint a Beöthy—Badics-féle képes irodalomtörténet, hanem a tudományos módszeresség szemmel tartásával. Egyöntetűségről ebben a sorozatban sem lehetett szó, a stílus nehézkessége több szerzőnél fölötte szembetűnt, számos kitűnő nevű történetíró nem vett részt a közös munkában, de a terv megvalósítása sikerült és ez nem csekély mértékben Szilágyi Sándor érdeme volt. A közvélemény szemére vetette, hogy jórészt zsidó szerzőkkel íratta meg a magyar nemzet történetét, ez azonban nem az ő célzatossága volt, mert protestáns tudósokat szívesebben támogatott volna; de a keresztény történetírók annyira féltek a nehéz feladat elvállalásától, hogy a szerkesztőnek örülnie kellett, ha a tekintélyesebb tudósok közül bárkit is rábírhatott a pontos határidőt kívánó munka elvállalására. A kesernyés kritikában fürgébbek voltak történettudósaink, ez azonban könnyebb vége a dolognak, és nem volt méltányos eljárás a nagy teljesítménnyel szemben. A munkatársak közül Acsády Ignác, Angyal Dávid, Fraknói Vilmos és Márki Sándor a tudományosságot folyékony előadással egyesítették; Marczali Henrik pedig szakjának olyan tudósa volt, hogy a budapesti egyetemen már pályája kezdetén reá bízták a magyar történelem tanítását. A nagyközönség mindenesetre inkább a képekben és műmellékletekben gyönyörködött, a szöveg szakszerű tanulmányozása a tudományos érdeklődőkre hárult.(Pintér VII. kötet, 271–273. o.)
A VIII. kötet (Magyarország története a szatmári békétől a bécsi congressusig) külön is megjelent reprint kiadásban. Marczali Henrik: Mária Terézia és kora címmel.(pl. Terra Maecenas, 1987, Laude kiadó, /év nélkül/ )
† A MEK-en a kötetbeosztások tartalomjegyzékében magát a tartalmat (a kisbetűs fejezetek szövegét) jobb egérgombbal lehet elérni (pl. „link megnyitása új ablakban”). Vagy a kötetbeosztás navigációs főoldaláról a baloldali tartalomban fastruktúra-szerűen lehet lefelé/fölfelé lépkedni (oldal irányban nem, vagyis pl. az I. fejezet után a II.-hoz előbb felfelé majd újra lefelé lépve lehet eljutni, de bárhonnan vissza lehet ugrani a főoldalra). Lásd még PDF formátumban letölthető köteteket a forrásoknál.
Gulyás Pál: Népkönyvtári cimjegyzék. Népkönyvtárak és kisebb könyvtárak részére ajánlható művek magyarázatos jegyzéke. Függelék: Az Országos Tanács mintakönyvtárainak hivatalos jegyzéke, A Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsának Kiadása, Budapest, 1910, 299–300. o.
Mann Miklós: A milleniumi „Magyar Nemzet Története” szerkesztési munkálatairól, In: Századok, Budapest, 1968
Romsics Ignác: Clio bűvöletében. Magyar történetírás a 19-20. században – nemzetközi kitekintéssel, Osiris Kiadó, Budapest, 2011, ISBN 978-963-276-206-7
.jpg)