PROFILPELAJAR.COM

	Átírási segédlet
	Csung jung
	Kínai átírás
Hagyományos kínai	中庸
Egyszerűsített kínai	中庸
Mandarin pinjin	Zhōng yōng
Wade–Giles	Chung1-yung1
Kantoni jűtphing	Jung1-yung4

	A közép mozdulatlansága
Szerző	Zisi
Eredeti cím	Csung jung (Zhong yong)
Ország	ókori Kína
Nyelv	klasszikus kínai nyelv
Műfaj	konfuciánus szent könyv
	A Wikimédia Commons tartalmaz A közép mozdulatlansága témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A szócikk keleti írásjegyeket tartalmaz. Többnyelvű támogatás nélkül a kelet-ázsiai írásjegyek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

A közép mozdulatlansága eredetileg a Szertartások feljegyzéseinek a 31. fejezete, de a Szung (Song)-korban kiemelték, és a Négy könyvnek nevezett konfuciánus alapművek sorába helyezték. A bizonytalan keletkezési korú és szerzőségű írás Konfuciusznak tulajdonított mondásokat, valamint minden kohéziót nélkülöző, a konfuciánus értékek szerinti tanításokkal kapcsolatos idézeteket tartalmaz.^[1]

Története

A Szertartások feljegyzései tartalmazta szövegeknek a szerzősége és a keletkezési kora egyaránt bizonytalan. Különböző művekből és korokból származó írások egybegyűjtésével állíthatták elő, valamikor a Han-kor elején. Ugyanis ez a mű volt az egyike azoknak, amelyek a leginkább megsínylették az i. e. 213-ban Csin Si Huang-ti (Qin Shi Huangdi) által elrendelt könyvégetést, melynek célja az volt, hogy a Csou (Zhou)-kori konfuciánus hagyományokra hivatkozó arisztokrácia előjogait az első császár eltörölje. A Csin (Qin)-dinasztia bukását követően, a Han-dinasztia első uralkodói minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy rekonstruálják a megsemmisült műveket, és ennek a kései kompilációnak a nyomai fedezhetők fel a Szertartások feljegyzéseinek szövegein.^[2]

A közép mozdulatlanságát a Szung (Song)-kori konfuciánus filozófus és filológus, Csu Hszi (Zhu Xi) (朱熹; 1130–1200) A nagy tanítás (Ta hszüeCsung jung (Da xue) 《大學》) című 42. fejezettel együtt kiemelte a műből, kommentárokkal ellátva a konfuciánus kánonnak az úgynevezett Négy könyv (sze su (si shu) 《四書》) csoportjába helyezte a Beszélgetések és mondások, valamint Menciusz műve mellé.^[3]

Keletkezése, szerzősége

A közép mozdulatlansága fennmaradt szövege tartalmi szempontból két jól elkülöníthető részből áll: egy viszonylag szerény terjedelmű fő szöveg, amit magának Konfuciusznak tulajdonított mondások és a Dalok könyvéből származó idézetek követnek, valamint Konfuciusz és a Lu fejedelmének, Aj (Ai)nak beszélgetése az eszményei uralkodó erényességéről. Vang Po (Wang Bo) (王柏; 1197–1274) úgy vélte, hogy eredetileg két Csung jung (Zhong yong) című mű létezett, amelyeket a Szertartások feljegyzéseinek szerkesztésekor összeolvasztottak. A Han-kortól kezdve a művet Konfuciusz unokájának, Ce-sze (Zisi)nek (子思; kb. i. e. 481–402) tulajdonítják. A szöveg tartalmi és stiláris vizsgálata alapján azonban egyértelmű, hogy A közép mozdulatlansága semmiképpen nem lehet Ce-sze (Zisi) műve, hanem csak az egységes kínai állam megteremtése (i. e. 221) után íródhatott. Nem zárható ki azonban, hogy Ce-sze (Zisi)től származó töredékeket is tartalmazhat.^[4]

Fordítása

A magyar fordítása teljes terjedelmében Tőkei Ferenc tolmácsolásában olvasható.^{[m 1]}

Megjegyzések

↑ Lásd: Tőkei 1986. 191–210. o.

Jegyzetek

↑ Tőkei 1986. 177. o.
↑ Riegel 1993. 293. o.
↑ Tőkei 1986. 177. o.
↑ Tőkei 1986. 178. o.

Források

↑ Riegel 1993: Riegel, Jeffrey K. Li chi 禮記. In Michael Loewe (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide. The Society for the Study of Early China and the Institute of East Asian Studies, University of California. pp. 293–297. ISBN 1-55729-043-1
↑ Kínai filozófia 1986: Kínai filozófia, Ókor I. kötet. Válogatta, fordította, a bevezetést és a jegyzeteket írta: Tőkei Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963 05 4294 3