Görögország igen szorongatott helyzetbe került, amikor Szerbia 1915-ben összeomlott hiszen, így Bulgária és az Osztrák–Magyar Monarchia is a görögök szomszédja lett. Mivel I. Konstantin görög király németbarát külpolitikát folytatott, a továbbiakban nem lehetett arra számítani, hogy Görögország esetlegesen belép a háborúba. Ezt 1916-ra megelégelte az Antant és a Venizélosz volt görög miniszterelnök vezette ellenzék, ezért kikiáltotta az ideiglenes görög honvédelmi kormányt. Mivel a haditengerészet nagy része és a Szalonikiben állomásozó görög katonaság is a honvédelmi kormányt támogatta, Venziélosz Kréta szigetére költözött 100, őt támogató tiszttel. A vezérkar Krétára való áttelepedését követően megkezdődött a görög hadsereg antantkötelékké való szervezése.
A hadüzenet
Venziélosz kormánya sokkal a puccs után, 1916. november 25-én deklarálta a háborút a Német Császárság és Bulgária ellen. De mivel a görög hadsereg nagyobb része a királynak vallott hűséget, ez még nem vezetett hadiállapothoz, sőt Athén utcáin még a kormányhű és a Honvédelmi kormány mellett álló katonák között összecsapásra is sor került, ami végül a királyhű egység lefegyverzésével végződött.
.png){kind=small}
