1924–25-ben épült városi palota. Az épületet Lipták Pál (1874–1926) mérnök, üzletember, államtitkár tervezte és építtette saját magának. Az 1930-as években Kaszner János csempe- és műkőgyáros tulajdonában volt. A második világháború előtt egy ideig dr. Barinkai Ferencné leánynevelő intézete működött a házban. A háború után diákkollégiumnak foglalták le, majd a Magyar–Szovjet Baráti Társaság székháza volt. Ezt követően rendőrségi központ, végül kerületi úttörőház lett. 1994-től Zeg-Zug Zuglói Gyermekház néven működött. 2008-ban a Cserepesház Zuglói Művelődési Ház tagintézménye lett. 2011. június 30-tól az építtető előtt tisztelegve Lipták Villa néven működik.[5][6]
Az 1948–49-es tanévben szétválasztották az általános iskolát és a gimnáziumot, amely 1950-tõl a Teleki Blanka Általános Leánygimnázium nevet vette fel. Az általános iskola Fővárosi Leányiskola néven működött tovább. A koedukált oktatást az 1959–60-as tanévben vezették be. 1991-ben elsőként vezette be az magyar–angol két tanítási nyelvű programot általános iskolai szinten. 1994-től a Városligeti Általános Iskola nevet vette fel.[10][11][12] Helyén állt 1855-től a Fischoff-féle vízgyógyintézet.[13]
1977 januárjában Tolnay Lajos és Herald László tervei alapján készült el a Metalimpex-Konsumex közös székháza. 2001 januárjában jelentős felújítás történt az ikertoronyokon, amely azóta Hermina Business Towers néven működik.[16][17][18]
A Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulata (Fehér Apácák) 1899-ben kezdte meg magyarországi működését és 1902-től a Hermina úti kolostoruk lett az anyaházuk. Templomuk 1935–36-ban épült Lechner Jenő tervei alapján. 1936. december 8-án szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. 1945-ben, Budapest ostromakor többen kerestek itt menedéket. Egy feldühödött szovjet közkatona ok nélkül kézigránátot dobott a pincébe sokakat megölve és megsebesítve. A szerzetesrend működését 1950-ben betiltották, csak az 1990-es években költözhettek vissza a templomba.[20]
20.
kétemeletes lakóház
20. sz. eleje
historizáló–eklektikus
21-30.
Kép
Szám
Név
Építés ideje
Tervező
Stílus
Megjegyzés
21.
Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társulatának zárdaháza (Fehér Apácák zárdaháza)
1842-ben Neszwarba Antal Pesti Serfőző Céhének Remetelak nevű sörháza állt itt, az udvarban egy kúttal. A Fehér Apácák 1902-ben vették meg a területet miután sok kisebb-nagyobb épületet lebontottak a telken. A zárdaház 1926-ban készült el. A korábbi rendházban a Vakok Állami Intézetének férfiotthona működik.[5][20]
Ma Liszt Ferenc Általános Iskola néven működik. A XIV. kerület legrégibb iskolája 1869-ben itt kezdte meg a működését. 1873-ban 116, 1902-ben már 638 diák járt az elemibe. 1910-ben romantikus stílusban készült el a mai épület Bárczy István budapesti polgármester iskolaépítési programjának a keretében (lásd még: Bárczy István kislakás- és iskolaépítési programja). Az 1950-es évek közepétől a tanulói létszám növekedése miatt bevezetésre került a délutáni tanítási rend is. 1960-ban az iskolaépület mögötti udvaron elkészült földszintes kis épülettel visszaállt a teljes délelőtti oktatás. 1968-től Ének-Zene Tagozatú Általános Iskola lett az intézmény. 1987-ben a Liszt Ferenc Társaság támogatásával az iskola felvette Liszt Ferenc zeneszerző nevét. 2002. december 15-én átadásra került az iskola új szárnya a régi épület eredeti tervéhez igazodva.[23][24]
romantikus stílusban épült,[25] számos neogótikus elem felhasználásával
A kápolna Zugló legrégibb szakrális épülete. József nádor fiatalon meghalt leánya, Hermina Amália főhercegnő tiszteletére építette, akinek ez a környék kedvelt sétahelye volt. A kápolna alapkövét 1842-ben rakták le, építését 1843-ban kezdték meg, de az építkezés az 1848-49-es szabadságharc miatt sokáig elhúzódott. Így az épületet csak 1856. szeptember 8-án szentelte fel Scitovszky János esztergomi érsek. A felszenteléskor Liszt Ferenc vezényelte a férfikórust. Ideiglenesen plébániaként is működött. 1937 után a Kassai téri templom vette át szerepét. Napjainkban orgonás szentmiséket tartanak a kápolnában vasárnaponként.[26][27]
Az 1930-as években Berger Károly tervei alapján épült ikervilla (az ikerépülete a Mimóza utcában található), amely Rádóczy János illetve Ács Imre részére készült.[5]
26.
egyemeletes lakóház
20. sz.
modern
A páros oldal utolsó épülete. Ezt követően a Városliget van az út ezen oldalán.
1939-ben Kotsis Iván tervei alapján épült modern ikervilla Zsembery Árpád, illetve a Ciklámen utca 4. szám alatti rész Miklósi Simon számára.[5] Az 1990-es–2000-es években itt volt az Iraki Köztársaság Nagykövetsége. Néhány évvel ezelőtt elköltözött Budára, a Pasarétre.
1932-ben épült kétlakásos ház Hajdú Ferenc és Bíró Endre vegyészmérnökök számára. 1946-ban a villát államosították és Farkas Mihály kommunista politikus, honvédelmi miniszter lakott itt 1948-ig.[5]
1899-ben Pollák Manó tervei alapján épült villa Róheim Sándor fakereskedő és családja részére. Itt élt fiuk Róheim Géza (1891–1953) néprajtudós is. 1918-ban itt bérelt lakást Tisza István (1861–1918) miniszterelnök, akit a villában gyilkoltak meg. Különleges értéket képvisel a villa arab szobája és faburkolatos lépcsőháza. A második világháború után az ÁVH használta egy ideig, majd az 1960-as évektől az 1990-es évek végéig állami szociális intézet működött az épületben mozgássérült tanuló fiatalok (14 és 30 év közötti fiúk illetve férfiak) számára.[5] Itt tanult 1987 elejétől 1990-ig Zemlényi Zoltán (bentlakóként, majd az utolsó tanévben bejáróként), aki erről a 'Kitiltottak' című könyvében, valamint a 'Törj át az üvegfalon!' című könyvének elején írt részletesen. 2016 decemberében kormánydöntés alapján a villa a Magyar Corvin-lánc Testület tulajdonába került.[29][30] Ekkori becslések szerint a villa felújítása mintegy három milliárd forintba került volna. 2018-ban és 2019-ben született kormánydöntések szerint viszont összesen mintegy hét és fél milliárdot kívánnak a beruházásra fordítani.[31]
1905 és 1907 között épült villa Lechner Ödön, Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján sipeki Balás Béla (1863–1944) ügyvéd, politikus számára. Zsolnay-kerámiákkal díszített márványkandallója ipari műemlék. Az épületet Balás halála után a Vakok Országos Egyesülete örökölte. Napjainkban a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének a székháza. A szövetség szervezeti átalakulásával 2005 óta a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete is az épületben működik.[5][33][34]
A Bethesda Gyermekkórház területéhez tartozik. 1934–35-ben épült Bauhaus villa Pogány Tivadar és felesége részére. Eredeti berendezéseit Kovács Zsuzsa iparművész tervezte.[5]
↑Bede-Fazekas Janka: Schömer Ferenc (1885–1965). Budapesttől Buenos Airesig, a historizmustól a modernig In: (szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, ISBN 978-615-5445-52-1, 348-349. o.
(szerk.) Fodor Béla: Zuglói lexikon, Herminamező Polgári Köre, 2009, ISBN 978-963-9935-05-1 (léteznek a műből 1998-as, 2003-as és 2015-ös kiadások is, elektronikusan a 2009-es elérhető)
.jpg)
.jpg)
