A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
A két mérvadó helyesírási szógyűjteménynek ma a Magyar helyesírási szótár (MHSz.) és az Osiris-féle Helyesírás (OH) számít.[1] A mindkettőben szereplő szavak írásmódja túlnyomórészt megegyezik, mégis előfordul eltérés több tízezer nyelvi adat közül: részben szándékosan (eltérő szabályértelmezés miatt), részben pedig véletlenségből.
Eddig egyik kötet kiadója sem tett közzé jegyzéket ezekről a különbségekről, noha a korrektoroknak, szerkesztőknek, helyesírási versenyek résztvevőinek fontos lehet tudni, mely adatoknál mondanak ellent egymásnak a szótárak (hogy a kényszerű választás ne okozhasson számukra presztízsveszteséget vagy más hátrányt), illetve melyek azok a szóalakok, amelyeket egy másik kiadvány közlése miatt szintén elfogadhatónak tekinthetünk. Emiatt kísérli meg összegyűjteni az alábbi lista a két kötet eltéréseit.
Megjegyzendő, hogy a szótárak újabb kiadásaiban kijavítottak néhány hibát; az alábbi lista az MHSz. 1999-es és az OH 2004-es kiadásán alapul. (Eddig a már felfedezett hibák jegyzékét sem tették közkinccsé.) Ez a lista nem tartalmazza az OH tanácsadó részében előforduló hibákat.
Eltérések jegyzéke
Külön listában szerepelnek alább az alábbi három típusba sorolható eltérések:
egybe- és különírási eltérések élőlények megnevezésében;
a második mozgószabály MHSz. általi figyelmen kívül hagyásából eredő eltérések;
a szó végi néma betűre, ill. bonyolult betűegyüttesre vonatkozó szabály más értelmezéséből fakadó eltérések.
Az alábbi listában kék háttérrel emeltük ki a helyesírási szabályzat által indokolható, annak alapján javasolt formákat. Egyes sorokban mindkét megoldás színezve szerepel: ez azt jelöli, hogy mindkettő egyaránt alátámasztható. Másutt egyik változat sincs színes háttérrel megjelölve: ez nem azt jelenti, hogy mindkettő téves volna, csupán azt, hogy egyikhez sem áll még rendelkezésre döntő értékű forrás (de ez a jövőben változhat).
A dőlt betűs „és” azt jelöli, hogy az adott kiadvány mindkét alakot helyesnek tartja, de más-más értelemben.
MHSz. (11. kiadás)
OH
Magyarázat, megjegyzés
Szóalak
Oldal
Szóalak
Oldal
adósságátütemezés
4.
adósság-átütemezés
431.
A hatszótag-szabály szerint hiába 8 szótagos az összetétel, csupán 2 elemű, így egybeírandó. Az Osiris Diákszótárban már javították.
AIDS-szel
7.
AIDS-cel
435.
AkH.11 286.; lásd még AkH. 12. lenyomat 130. o. Nyomtatott kiadványainkban és a világhálón az akadémiai írásmód jóval gyakoribb.
Az a/e különbség részint a klasszikus és a modern arab különbségének róható fel; a kapcsolódó névelőt a szakirodalom többnyire kisbetűvel írja át még tulajdonneveknél is, de előfordul a nagybetű is; az OH-ban közölt ed-Dzáir valószínűleg közelebb áll a valós kiejtéshez, mivel a magrebi nyelvjárások közismerten rövidítik a hosszú és elhagyják a rövid magánhangzókat.
AkH.11 217. b) a 12. kiadás szerint is helytelen az OH-s változat
cigánygyerek (a szólás részeként)
75.
cigány gyerek
554.
A szólásokban megszokott átvitt értelem önmagában nem indokolja az egybeírást.[* 1]
civil szervezet
77.
civilszervezet
557.
A civil szó nemcsak melléknév (’polgári’, ’nem katonai’), hanem főnév is lehet (’polgári személy’), s a civilszervezet is értelmezhető úgy, hogy nem maga a szervezet civil, hanem civilek alkotják, jelöletlen főnévi összetételként, így az egybeírás is indokolható.
A dzsiudzsicu alak a korábbi, kevésbé hűséges Jiu-Jitsu átírásból fakad, de a kiejtéshez a dzsúdzsucu átírás áll közelebb (vö. OGG fájl), amint a Hepburn-átírásban is áttértek a jūjutsu alakra.
Edward (király)
114.
Eduárd (király)
620.
AkH.11 207.; Arany JánosA walesi bárdok c. versének egyes sorait idézve azonban az Edward alak a megfelelő.[* 1]
élethalálharc
124.
élet-halál harc
639.
A hagyománnyal indokolható az MHSz. változata, a mozgószabállyal pedig az OH-é (lásd még napéjegyenlőség vs. nap-éj egyenlőség). Megjegyzés: a macska-egér harc mindenképp a mozgószabály alapján íródik. Az MHSz. 12. kiadásában is már az élet-halál harc forma szerepel.
AkH.11 177. b) Az OH írásmódja nem az AkH.11 179.-re épül, hanem egy szaknyelvi helyesírási szabály analógiájával indokolható, amely például a vas-szulfát-oldat és a réz-szulfát-oldat alakok összekapcsolásaként vas-szulfát–réz-szulfát oldatot javasol, hogy a tagok hierarchikus viszonyait világosabban jelölje (OH 134.). Az akadémiai Magyar helyesírási szótárban is az Osiris alakja szerepel.
A 12. kiadásban is a hosszú magánhangzós forma szerepel.
Forma–1
172.
Formula–1
723.
Az eredeti nemzetközi alak a Formula, amelynek a magyar Forma szó értelmileg nem megfelelője, hiszen a formula szó nem ’alak, forma’, hanem ’szabály, minta, előírás’ jelentésű. A Forma tehát egyfajta népetimológiának tekinthető.
Értelmezésük vitatható: attól függ, hogy a jelentésváltozást a tagok szótári jelentéséből levezethetőnek tekintjük-e (mint az MHSz.-ben szereplő házi gyógyszertár esetében az AkH.11 107. a) alapján), vagy sem (az alkotó tagoknak szűkebb szótári jelentést tulajdonítva, abból nem levezethető mértékű jelentésváltozást feltételezve – különálló típusként, fajtaként értelmezve az AkH.11 107. b) alapján). Megjegyzés: az AkH.12 szótári részében a különírt házi patika alak szerepel, ellentmondva az MHSz. változatának.
Az AkH.11 115. szerint első látásra különírandó, ám az OH-beli alak is szándékos lehet, mivel a homokkő fal forma már különírva szerepel ott. Az egybeírást az magyarázhatja, hogy a szikla nem homokkőből készült, hanem pusztán tartalmazza azt, és emiatt a szerkezet sima szóösszetételnek minősül.
humán erőforrás
231.
humánerőforrás
826.
A humán szó melléknév és összetételi előtag is lehet, de melléknévként a jelentése ’humánus’ (régies használatban) vagy ’a társadalomtudomány(ok) ágait alkotó’ (tudomány), ’ezek közé tartozó’ (tárgy), ’erre irányuló’ (érdeklődés), így az emberek, személyek alkotta erőforrásra utalva csak összetételi előtagként értelmezhető, vö. humánbiológia, humángenetika, humánökológia stb.
image l. imázs
238.
image [imidzs] image-et, image-ek (…)
840.
Az MHSz. szerint helytelen alak, az OH pedig elfogadja a létezését.
intercity, Bartók intercity
251.
InterCity
847.
Internet (intézmény) és internet (távközlési rendszer)
A kétféle írásmódot az -ibilis végződésű szavak írásáról időközben hozott döntés (ill. az abból adódó változás) magyarázza. A döntés eredménye a rövid i használatát hozta, így az OH abból adódóan tartalmazza a helyeset, hogy később jelent meg.
Izmir
248.
İzmir
859.
A pontozott nagy I betűs az eredeti, és nem annyira elterjedt a magyarban, hogy a magyaros írást a hagyománnyal indokolhassuk.[* 1]
jade, jade-dal
250.
jáde, jádét, jádék, jádéje ~ jádéja
862.
A legelterjedtebb kiejtés a [jáde], hangzó e-vel, amelynek az MHSz.-beli írásmód ellentmond.[* 1]
A névelőt nem szükséges a tulajdonnév részeként kezelni, amint a magyar névelőt sem írjuk nagybetűvel például a többtagú intézménynevekben.
Keleti-Sierra Madre-i
270., 459.
keleti-Sierra Madre-i
899.
AkH.11 177. a), bár a fő összetételi elemeket kötőjel kapcsolja össze, így a nem tulajdonnévi tagok kisbetűsítése lenne várható a földrajzi nevek általános szabályai alapján.
Mivel a Szunda nem értelmezhető magyarul se köznévként, se melléknévként, tulajdonnévként kezeljük, és a többtagú földrajzi név melléknévképzős alakjában is megőrizzük a nagybetűjét.
knesszet
289.
Kneszet
935.
Kosciuszko elv.: Kos-ci-usz-ko
300.
Kościuszko elv.: Koś-ciusz-ko
953.
Az s-en éles ékezettel íródik, kiejtve pedig megközelítőleg [koscsuskó], pontosabban koɕ'ʨuʃko (OGG).[* 1]
légicsapás, légideszant, légifuvardíj
322.
légi csapás, légi deszant, légifuvar-díj
996.
AkH.11 107. a) (Nincs egyértelmű jelentésváltozás, ami az egybeírást indokolná.)
A hagyománnyal indokolható az MHSz. változata, a mozgószabállyal pedig az OH-é (lásd még élethalálharc vs. élet-halál harc). Megjegyzés: a béka-egér harc (az Iliasz paródiája) vagy pl. a macska-egér harc mindenképp a mozgószabály alapján íródik. Az AkH.12 már az OH.-s formát hozza.
AkH.11 169., nem AkH.11 184.; nincs Pest közele földrajzi név, amelyből a kötőjel nélküli alak levezethető lenne. *: Az OH javaslata a közeli alatt hivatkozott tulajdonnévből vezethető le (Fidesz, ill. annak bokrában Fidesz-közeli). (AkH.12Pest körüliből[* 1])
az ékezet viszont ott is hibás, szemben az OH-val és az itt megadott helyes alakkal.[* 1]
Potyomkin cirkáló
426.
Patyomkin cirkáló
1177., 1201.
AkH.11 210. (A szabályos átírású alak a Potyomkin, de kifejezésekben gyakran megőrződnek a hagyományosan meghonosodott alakok, például Krőzus, Pitagorasz-tétel.)
A ‑trop végződés mellékneveknél rövid o-t tartalmaz, vö. pl. izotrop az OH 861. és az MHSz. 249. oldalán. A hosszú ó-s változat főneveknél fordul elő, pl. mizantróp, filantróp, valamint a ‑trópia végződésben, pl. izotrópia.[* 1]
A Szent előtagot a szabályzat a név részének veszi az AkH.11 164. alapján, például Szent István melléknévképzős alakja a szószedet szerint Szent István‑i, nem pedig *szent istváni, így a belőle alkotott intézménynév képzett alakjaiban (AkH.11 187.) is megőrizzük a tulajdonnévi jelleget.[* 1]
A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása c. kötetből
sztyep v. sztyepp
497.
sztyeppe ~ sztyepp
1342.
Az alakok pusztán gyakoriságban térnek el, rangsor éppúgy nem állapítható meg közöttük, ahogy a fel és a föl között sem. A legbiztonságosabb megoldásnak mindenesetre a sztyepp alak mondható, amely mindkét szótárban szerepel. (AkH.12 is OH.-s alak.)
testre szabott (konkrétan) és testreszabott (átvitt értelemben)
516.
testre szabott
1381.
Értelmezésük vitatható: attól függ, hogy a jelentésváltozást a tagok szótári jelentéséből levezethetőnek tekintjük-e, vagy sem. Az MHSz. szűkebben értelmezi a testre szab jelentéskörét, és a AkH.11 125. b) alapján jelentésváltozással magyarázza az átvitt értelmű használatot, az OH pedig tágabban értelmezi, így a szólásokhoz hasonlóan átvitt értelemben is megőrzi a különírást.
AkH.11 194., nem AkH.11 140. b) (A Zeiss itt márkanévként szerepel, így a márkanevekre vonatkozó szabály jobban alkalmazható rá, mint a tulajdonnév-köznév összetételekre vonatkozó általános szabály.)
Zsolnay-porcelán
424.
Zsolnay porcelán
1496.
AkH.11 194., nem AkH.11 140. b) (A kötőjel nélküli megoldás figyelembe veszi, hogy márkanév, nem csak családnév vagy más tulajdonnév-köznév összetétel.)[* 1]
Egybe- és különírási eltérések élőlények megnevezésében
Egyes élőlények nevét az OH szaknyelvi kiadványok alapján[4] adta meg, az MHSz. pedig attól eltérően:
A második mozgószabály MHSz. általi figyelmen kívül hagyásából eredő eltérések
Az eltérések egy sajátos csoportját képezik azok az esetek, amikor az MHSz. – feltehetőleg a könnyebb olvashatóság érdekében – figyelmen kívül hagyta az AkH.11 139. b) pontot, és egy másik elvet alkalmazott a kérdéses szókapcsolatok helyesírásában:
A szó végi néma betűre, ill. bonyolult betűegyüttesre vonatkozó szabály más értelmezéséből fakadó eltérések
Egyes eltérések abból erednek, hogy az [i]-nek hangzó ‑ey végződés y-ját az MHSz. nem tekinti néma betűnek (vö. AkH.11 217. a)), így az ilyen szavak ragozásában a kötőjelet sem teszi ki, az OH viszont igen – vagy éppen a kétbetűs végződést tekinti szokatlan, bonyolult betűkapcsolatnak (mindkét elemzés elképzelhető, és egyaránt kötőjelre vezet[5]):
A romániai városnevek eredeti alakjában csak az OH alkalmazta az alul „vesszős” mellékjeles román betűk helyes alakját, az MHSz.-ben egy hasonló betű szerepel, lásd AkH.11 214. és román ábécé.
(lásd Marosvásárhely; a Târgu alak tükrözi a mai helyesírást)
Hibák az OH-ban (a megfelelő alak az MHSz.-ben nem szerepel)
Szóalak
Oldal
Helyes alak
Magyarázat, megjegyzés
amatőr-ökölvívás
456.
amatőr ökölvívás
A 2008-as diákváltozatban már – a többi hasonló szerkezethez hasonlóan – különírva szerepel (31. o.), és az MHSz. is különírja pl. az amatőr labdarúgás kifejezést.
Asgabat
184. DE lásd 475.
Aşgabat
AkH.11 214. A türkménnek van latin írása, úgyhogy azt vesszük alapul (a hagyományos írásmódnak egy ilyen kevésbé közismert városnévnél kisebb szerepe van). Megjegyzés: az OH 475. oldalán már mellékjellel szerepel, ez tehát belső ellentmondást is jelent.
Eduard Beneš
511.
Edvard Beneš
Az eredeti cseh alak az Edvard.
blue curação
525.
blue curaçao
AkH.11 214. Az Osiris Idegen szavak szótárában már *curaçăo néven. A névadó Curaçao sziget nevének feltételezett portugál eredete (coração = szív) állhat a hiba mögött.
cascade-hegységi
548.
Cascade-hegységi
AkH.11 176. b) A „Cascade” nem értelmezhető sem köznévként, sem melléknévként, így tulajdonnévnek tekintjük.
cash flow-terv
548.
cash flow terv
Ha két különírt elemből álló idegen szóhoz járul összetételi tag, azt kivételesen különírjuk, vö. OH 137.
Crô-Magnon
560.
Cro-Magnon
Indokolatlan ékezet, az eredeti francia forma Cro-Magnon.
DVD‑lemez
615.
DVD lemez
AkH.11 140. a), AkH.11 167., AkH.11 183., AkH.11 194. analógiájára (a DVD betűszó már tartalmazza a lemez megfelelőjét, úgyhogy ha kitesszük melléje, csak magyarázó jelleggel tehetjük, különírva)
ezer millió
677.
ezermillió
A tőszámneveket egybeírjuk, vö. tízbillió (OH 1389.), százmillió (OH 1300.), százbilliárd (OH 1300.). A több millió, sok millió, néhány millió vagy az ezer esztendő analógiája kevésbé alkalmazható, mert mennyiségjelzős kapcsolatok.
férfi-magasugrás
115., 704.
férfimagasugrás
AkH. 138.
grand prix-mezőny, grand prix-viadal
759.
grand prix mezőny, grand prix viadal
Ha két különírt elemből álló idegen szóhoz járul összetételi tag, azt kivételesen különírjuk, vö. OH 137.
hardanger-fjordi
788.
Hardanger-fjordi
AkH.11 176. b) A Hardanger nem tekinthető köznévnek vagy melléknévnek magyarul, tulajdonnévként pedig a földrajzi név melléknévképzős alakjában is megőrzi nagy kezdőbetűjét.
húgica
825.
hugica
Az 53. oldalon (a hugi alakkal együtt) már rövid u-val szerepel, akárcsak az Osirisnél később megjelent diákszótárban is. (A húgocska ettől függetlenül marad hosszú ú.)
kerékpár-megőrző
906.
kerékpármegőrző
AkH. 138.
kerékpáros-cipő
906.
kerékpároscipő
AkH. 138.
kis göncöli
928.
Kis Göncöl-i
OH 214. o.
Korniss alatt: Kornis Dezső, Kornis Péter
951.
Korniss Dezső, Korniss Péter
Le figaró-beli
995.
Le Figaro-beli
AkH.11 200., AkH.11 216. (a ‑beli előtt nem nyúlik meg a szó végi magánhangzó, vö. mesebeli)
AkH.11 176. b) Eredetileg Abel Tasmanról kapta a nevét; a tasman/tasmán/tazmán melléknév bevonása nem indokolt. A Helyesírási tanácsadó szótár (1983) szintén nagybetűvel hozza.
Wekerle-telep
1481. DE lásd 199.
Wekerletelep
AkH.11 175. b) A kéttagú helységrésznevek egybeírandóak még akkor is, ha első tagjuk tulajdonnév, lásd OH 197–199. Megjegyzés: az OH 199. oldalán már egybeírva szerepel, ez tehát belső ellentmondást is jelent.
Néhány esetben az OH kisbetűs alakot ad meg intézménynevek melléknévképzős alakjának fantázianevében is, noha ezek az AkH.11 187. értelmében nagy kezdőbetűsek maradnak (vö. Új Egység cipészipari szövetkezeti, Szabadság szállói/szállóbeli a szabályzatban):
Szóalak
Oldal
Helyes alak
csudajó ABC-áruházi
581.
Csudajó ABC-áruházi
fészek áruházi fészek klubos
706.
Fészek áruházi Fészek klubos
hangya szövetkezeti
786.
Hangya szövetkezeti
kotta kft.-beli
954.
Kotta kft.-beli
luxus áruházi
1016.
Luxus áruházi
nyilvánosság klubbeli
1126.
Nyilvánosság klubbeli
platán panziói
1192.
Platán panziói
Államrészek közszói elemeinek nagybetűs írása
Egy-két esetben nagybetűs alak szerepel az OH-ban államrészek melléknevesült alakjának közszói elemeiben, noha ezeknél az AkH.11 181. kis kezdőbetűt ír elő (vö. budai járási a szabályzatban):
Szóalak
Oldal
Helyes alak
Nezsideri járási
1114.
nezsideri járási
Gyanafalvi járási
764.
gyanafalvi járási
Kismartoni járási
929.
kismartoni járási
Ökörmezői járási
1151.
ökörmezői járási
Rahói járási
1218.
rahói járási
Szörényi bánsági
1339.
szörényi bánsági
Hibák az MHSz.-ben (a megfelelő alak az OH-ban nem szerepel)
620. Az OH még említi alternatívaként az "Edinburgh-ben, edinburgh-i" alakokat is.
Edinburgh-ban, edinburgh-i
A városnév magyar kiejtése [edimboró], így toldalékolt alakjait az AkH.11 217. a) alapján csak kötőjellel írhatjuk, hiszen az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan betűkapcsolat jelöli. Az OH által említett [-bör] végződésű alternatív kiejtés, s így a magas hangrendű toldalékolás az eredeti angol /'edɪnb(ə)rə/ (és a magyar kiejtési hagyomány) alapján nem megalapozott.
Jelenlegi ismereteink alapján nem összetétel (tehát az öldök nem önálló szóelem benne), hanem a szem valamilyen ősi képzős alakja,[6] bár újabb kutatások szerint a szem és az elavult öl összetétele mégis indokolhatja az m utáni elválasztást.[7] Az OH csak a harmadik címszóbeli előfordulásnál hozza a helyes, m előtti elválasztást, az első kettőnél hibásan szerepel; az MHSz. pedig csak az ív szóval alkotott összetételként hozza, de szintén hibásan.
Ez a lista egyelőre nem teljes. Segíts te is bővíteni, hogy teljes lista lehessen belőle!
↑Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 784. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6