Úgynevezett CRISPR génszerkesztő eljárással először módosították úgy emberi embrió DNS-ét, hogy kiiktattak belőle egy betegséget okozó részt.[2]
Paleontológia
Tom Harvey a Leicester-i és Nicholas Butterfield a Cambridge egyetem kutatói mikrofosszíliák tanulmányozásakor egy, a loriciferák törzsébe tartozó új fajra bukkant. A loriciferákról eddig úgy tudták, hogy nem fosszilizálódnak.[3]
Számítástechnika
DNS-alapú adattárolás, illetve DNS-re épülő számítógép lehetőségeit vizsgálják a Manchesteri Egyetem kutatói.[4]