Ebben a szócikkben még nincs vagy aránytalanul kevés a folyó szöveggel írt tartalom. Ha kedvet érzel a bővítéséhez, és megbízható forrásaid is vannak hozzá, ne habozz! A szerkesztéshez kattints ide!

Az 1994-es magyarországi önkormányzati választást 1994. december 11-én tartották meg;^[1] a magyarországi választópolgárok a helyhatósági közgyűlések összetételén kívül a polgármesterek személyéről is dönthettek, illetve a fővárosi szavazók egy főpolgármester-jelöltre is leadhatták a voksukat.

Baranyában a polgárok 54%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (106 ezer a 195 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.^[2]

Bár első helyen az MSZP listája végzett, a többséget a jobboldal és a liberálisok összefogása szerezte meg. Az FKGP-től induló, az MDF-en, a KDNP-en és a Fideszen át egészen az SZDSZ-ig tartó koalíció huszonnégy képviselője 60%-os megyeházi többséget jelentett. A szocialisták tizenegyfős csoportja a képviselők bő negyedét tette ki.

Az országos pártok közül bejutott még a Munkáspárt és a Köztársaság Párt is. (Utóbbinak ez egyedül itt Baranyában sikerült.) A megyei társadalmi szervezetek többsége viszont kimaradt, csak a Baranyáért Szövetség és a komlóiak városszépítő egyesülete jutott képviselői helyhez. Itt megjegyzendő, hogy a Nyugdíjasok Baranya Megyei Kamarája a középvárosi választókerületben 5,33%-os eredményével bőven átlépte bejutási küszöböt, ám a mandátumkiosztás sajátosságai miatt nem kerülhetett be a megyeházára.

Az alakuló ülésen (dec.21.) került sor a legfőbb megyei tisztviselők megválasztására. Az ötpárti koalíciós megállapodás értelmében a közgyűlés elnökévé az SZDSZ-es Werner Józsefet, míg alelnökökké Kurucsai Csabát az FKGP-Polgári Kör részéről, valamint Hargitai Jánost a KDNP részéről választották meg.^[3]

Bács-Kiskun megyében a polgárok 44%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (153 ezer a 349 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.^[5]

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második helyen az FKGP végzett. A választási rendszer sajátossága miatt fordulhatott elő, hogy az SZDSZ eggyel több képviselői helyhez juthatott, mint a KDNP és az MDF közös listája, pedig ez utóbbira összességében bő ezer szavazattal többet adtak le a választópolgárok. Bejutott a közgyűlésbe a Fidesz három és a Munkáspárt két képviselője, valamint három társadalmi szervezet egy-egy megbízottja is.

A választás utáni napokban tragikus autóbalesetben elhunyt a közgyűlés még hivatalban lévő elnöke, Kőtörő Miklós.^[6] Az eset miatt a közgyűlés alakuló ülése is elhalasztásra került.

A többséghez szükséges összefogás végül az MSZP, az FKGP és a Fidesz képviselőcsoportjai között jött létre. E három párt összesen 26 képviselővel bírt a 46 fős közgyűlésben. Ennek megfelelően az alakuló ülésen (jan.6.) a közgyűlés elnökévé Balogh Lászlót, az MSZP jelöltjét választották. A három alelnök közül pedig Szabó Imre és Ádám Pál az FKGP, a Bacsó Mihály pedig a Fidesz soraiból nyerte el megbízatását.^[7]

Békésben a polgárok 43%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (117 ezer a 271 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.^[8]

A legtöbb szavazatot – a voksok majd' egyharmadát – az MSZP listája kapta. Második helyen az FKGP végzett, az SZDSZ harmadik lett. A KDNP és az MDF közös listája tíz százaléknyi szavazatot kapott. Bejutott még a közgyűlésbe a Munkáspárt három, a Fidesz két, és két további szervezet egy-egy képviselője.

A többséghez szükséges összefogás körül kisebb vita alakult ki. Az egyik elképzelés szerint nagykoalíció megalakítására lett volna szükség, az MSZP, az FKGP és az SZDSZ összefogásával. Végül azonban épp a kormánypártok ellenállása miatt, a másik forgatókönyv valósult meg, és a kisgazdák kihagyásával, az MSZP és az SZDSZ koalíciója jött létre. Húsz képviselőjük pont a felét tette ki a negyven fős közgyűlésnek. Az alakuló ülésen (dec. 23.) elnökké az 1990 óta hivatalban lévő Simon Imrét választották meg, az MSZP soraiból. Egyedüli alelnökké pedig Pelcsinszki Boleszlávot, aki az SZDSZ középvárosi listavezetője volt.^[9]

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a polgárok 54%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (233 ezer a 435 ezerből). A leadott szavazatok 6%-a volt érvénytelen.^[10]

A szavazatok szűk harmadát az MSZP listája kapta. Második helyen az FKGP és a MIÉP közös listája végzett. Szinte ugyanannyi szavazatot kapott az SZDSZ és a KDNP, őket követte a Fidesz, a Munkáspárt és az MDF. Bejutott még a közgyűlésbe a bányásztelepülések és -vidékek szövetsége, amelynek a kistelepülési listáját Kupa Mihály vezette. Kimaradt viszont további öt szervezet, köztük az Agrárszövetség is.

A választás után politikai egyeztetésekbe kezdtek a pártok és körvonalazódni látszott egy MSZP-SZDSZ-KDNP-Fidesz koalíció. Azonban az alakuló ülésen (dec. 23.) mindez kútba esett. Az ülés elején parázs vita bontakozott ki az elnökválasztás lebonyolításáról, majd hosszú órák után végül az MSZP-s Szabó Györgyöt választották meg a közgyűlés élére. Alelnökökké Rádóné Gyárfás Ildikót és Hatvani Zoltánt választották, az MSZP illetve az SZDSZ soraiból. Ez azt is jelentette, hogy a többséget ez a két párt biztosította külső támogatással.^[11]

Csongrádban a polgárok 44%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (74 ezer a 168 ezerből). A leadott szavazatok 7%-a volt érvénytelen.^[12]

Meglehetősen sok, összesen tizenhat lista közül választhattak a Csongrád megyei polgárok. A legtöbb voksot az MSZP kapta, mögötte majd tíz százalékkal elmaradva következett az FKGP. Az SZDSZ harmadik, a KDNP negyedik helyen végzett. Az MDF – bár majd' hetven szavazattal kevesebb kapott – eggyel több képviselőt küldhetett a megyeházára, mint a Fidesz. Utóbbi ugyanis a középvárosi kerületben nem érte el a 4%-os küszöböt. Bejutott még a közgyűlésbe egy mórahalmi vállalkozói egyesület, a Munkáspárt és az Agrárszövetség is. Kimaradt viszont hét további – nagyobb részt helyi társadalmi – szervezet.

Az alakuló ülésen (jan. 6.) újraválasztották a hivatalban lévő elnököt, Lehmann Istvánt, aki az MSZP kistelepülési listájának éléről került be a közgyűlésbe. Megválasztottak még további három alelnököt: Ratkai Imrét az MSZP, Pászti Tóth Gyulát az SZDSZ és Sipos Ferencet a KDNP soraiból. E három pártnak összesen 22 képviselője volt a 40 fős közgyűlésben.^[13]

Fejér megyében a polgárok 51%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (100 ezer szavazó a 196 ezerből). A leadott szavazatok 8%-a volt érvénytelen.^[14]

Az MSZP a szavazatok bő harmadát szerezte meg, ezzel az első helyen végzett. Nem sokkal maradt el tőle a jobboldali pártok összefogása. Érdekesség, hogy az országosan még igen alacsony támogatottságú Fidesz vezette azt a közös listát, amelyen a jóval erősebb FKGP és a fiatal demokratákkal hasonló erőt képviselő KDNP és MDF szerepelt. Harmadik helyen az SZDSZ végzett. Bejutott még a közgyűlésbe a Munkáspárt és az Agrárszövetség is. Kimaradt viszont a Köztársaság Párt, a német, illetve a cigány nemzetiségi lista és sárbogárdiak gazdaköre. Utóbbi, bár a középvárosi választókerületben 4,69%-ot ért el és ezzel átlépte a választási küszöböt, a mandátumkiosztási rendszer miatt nem jutott képviselői helyhez.

Az alakuló ülésen (dec.22.) mind a két nagy politikai erő állított elnökjelöltet, végül az MSZP-s Szabó Gábor nyerte el a többség bizalmát (28 voksot a lehetséges 40-ből). Alelnökké viszont a jobboldal jelöltjét, a KDNP-s Berecz Botondot választották meg. Koalíciós megállapodás nem köttetett.^[15]

Győr-Moson-Sopron Megye Közgyűlése a közgyűlés létszáma 41 fő Alakuló ülés: Győr, 1994. december 21. A megyei közgyűlés elnöke Botos Gábor MDF Alelnök: Horváth Lajos FKGP Szakács Imre Fidesz

Részvétel: 54% Érvénytelen: 5,5% 103 ezer szavazó a 191 ezerből 5¾ ezer Részvételi adatok Választó- jogosult Szavazó Érvényes szavazat Érvénytelen Kistelepülések 150 423 86 919 57,78% 81 660 5 259 6,05% Középvárosok 40 713 16 060 39,45% 15 620 440 2,74% Összesen 191 136 102 979 53,88% 97 280 5 699 5,53% Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep MSZP 23 670 24,33% ✓ ✓ 10 24,4% ellenzék FKGP[16] 16 570 17,03% ✓ ∅ 7 17,1% többség SZDSZ 14 047 14,44% ✓ ✓ 7 17,1% ellenzék Fidesz 8 628 8,87% ✓ ✓ 4 9,8% többség KDNP[16] 8 308 8,54% ✓ ∅ 3 7,3% többség MDF[16] 7 446 7,65% ✓ ∅ 3 7,3% többség Nyugdíjas Szöv.[17] 7 377 7,58% 0✓ ✓[17] 3 7,3% ellenzék KDNP-MDF-FKGP[16] 4 931 5,07% ∅ ✓ 3 7,3% többség Mozgáskorl. E. 4 179 4,30% ✓ ✗ 1 2,4% többség Be nem jutó listák (2 db) Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep Reflex KVE 1 095 6,79% ✗ ∅ 0 Horvátok E. 6 270 6,79% ✗ ∅ 0

Hajdú-Bihar megyében a polgárok 41%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (108 ezer a 261 ezerből). A leadott szavazatok 9%-a volt érvénytelen.^[18]

A hajdúságiak tizenhét lista közül választhattak, ezek közül tíz jutott be közgyűlésbe. A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta, második az FKGP és a MIÉP vezette közös lista lett. Őket követte az SZDSZ négy képviselővel. Három-három helyhez jutott az MDF, a Fidesz és a KDNP. Rajtuk kívül a megye asztalához ülhetett még a Munkáspárt, illetve három megyei szervezet egy-egy megbízottja. Kimaradt viszont hét további helyi szervezet.

Az alakuló ülésen (dec.28.) hosszan egyeztetések után választották meg a közgyűlés elnökévé Szilaj Pált, az MSZP jelöltjét. A megválasztás hátterében az MSZP, az SZDSZ és a KDNP közötti egyezség állt. Ennek megfelelően alelnökké Gali Ákost a KDNP részéről, illetve Fekete Lászlót az SZDSZ részéről választották meg.^[19] Egy héten belül a KDNP kihátrált a megállapodásból – ám az alelnöki tisztségben megmaradt a jelöltjük.^[20]

Heves Megye Közgyűlése a közgyűlés létszáma 40 fő Alakuló ülés: Eger, 1994. december 22. A megyei közgyűlés elnöke Jakab István MSZP Alelnökök: Semperger Tibor MSZP ?

Részvétel: 51% Érvénytelen: 6,2% 111 ezer szavazó a 217 ezerből 6¾ ezer Részvételi adatok Választó- jogosult Szavazó Érvényes szavazat Érvénytelen Kistelepülések 160 899 90 346 56,15% 84 425 5 921 6,55% Középvárosok 55 604 20 380 36,65% 19 463 917 4,50% Összesen 216 503 110 726 51,14% 103 888 6 838 6,18% Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep MSZP 33 395 32,15% ✓ ✓ 15 37,5% többség SZDSZ 14 414 13,87% ✓ ✓ 6 15,0% KDNP 12 396 11,93% ✓ ✓ 6 15,0% FKGP 13 332 12,83% ✓ ✓ 5 12,5% Fidesz 7 374 7,10% 0✓ ✓[21] 2 5,0% Munkáspárt 7 298 7,02% 0✓ ✓[21] 2 5,0% Nyugdíjasok HMSZ 7 192 6,92% ✓ ✗ 2 5,0% MDF 5 546 5,34% 0✓ ✓[21] 2 5,0% Be nem jutó listák (1 db) Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep Ipart.-MGE-Gazdak. 2 941 2,83% ✗ ✓[21] 0

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Közgyűlése a közgyűlés létszáma 40 fő Alakuló ülés: Szolnok, 1994. december 23. A megyei közgyűlés elnöke Iváncsik Imre MSZP Alelnökök: Búsi Lajos Szabó József FKGP-KDNP-MDF Herbály Imre MSZP

Részvétel: 46% Érvénytelen: 8,2% 125 ezer szavazó a 271 ezerből 10¼ ezer Részvételi adatok Választó- jogosult Szavazó Érvényes szavazat Érvénytelen Kistelepülések 149 317 76 102 50,97% 69 437 6 665 8,76% Középvárosok 122 082 48 705 39,90% 45 133 3 572 7,33% Összesen 271 399 124 807 45,99% 114 570 10 237 8,20% Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep MSZP 36 164 31,56% ✓ ✓ 14 35,0% többség FKGP-KDNP-MDF 28 890 25,22% ✓ ✓ 11 27,5% többség SZDSZ 13 980 12,20% ✓ ✓ 6 15,0% ellenzék Fidesz 9 615 8,39% ✓ ✓ 4 10,0% többség Települések Szöv. 7 300 6,37% ✓ ✗ 2 5,0% ellenzék Munkáspárt 6 830 5,96% ✓ ✓ 2 5,0% ellenzék Pedagógusok SZ 1 963 1,71% ✗ ✓ 1 2,5% ellenzék Be nem jutó listák (7 db) Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep Népfőisk.-Népműv. 2 460 2,15% ✗ ✗ 0 Sportszövetségek 2 014 1,76% ✗ ∅ 0 Nyugdíjasok 1 791 1,56% ∅ ✗ 0 Gazdakörök 1 313 1,15% ✗ ∅ 0 Karcagi Ipart. 876 0,76% ∅ ✗ 0 KISZÖV 687 0,60% ∅ ✗ 0 KKT 687 0,60% ∅ ✗ 0

Komárom-Esztergom megyében a polgárok 47%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (88 ezer szavazó a 186 ezerből). A leadott szavazatok 6%-a volt érvénytelen.^[22]

Az első helyen az MSZP végzett, a szavazatok egyharmadát szerezve meg. Az SZDSZ második, az FKGP harmadik lett. Négy-négy képviselői helyhez jutott a KDNP, az MDF és a Fidesz. Bejutott még a megyeházára a Munkáspárt és egy német nemzetiségi szervezet egy-egy megbízottja. Kimaradt viszont a szlovák nemzetiségi szövetség.

Az alakuló ülésen (dec.22.) az MSZP a hivatalban lévő Kovács Gy. Zoltánt jelölte újra az elnöki posztra. A negyven képviselő közül 37-en szavazták mellette. Koalíciós megállapodásra nem került sor.^[23] Egy bő hónappal később (jan.26.) az elnök javaslatára alelnökké választották Varga Győzőt az SZDSZ és Sunyovszki Károlyt a Fidesz soraiból.^[24]

Nógrád Megye Közgyűlése a közgyűlés létszáma 40 fő Alakuló ülés: Salgótarján, 1994. december 22. A megyei közgyűlés elnöke Smitnya Sándor SZDSZ Alelnökök: ? ?

Részvétel: 54% Érvénytelen: 6,2% 76 ezer szavazó a 140 ezerből 4¾ ezer Részvételi adatok Választó- jogosult Szavazó Érvényes szavazat Érvénytelen Kistelepülések 105 973 62 997 59,45% 58 828 4 169 6,62% Középvárosok 34 176 12 535 36,68% 12 039 496 3,96% Összesen 140 149 75 532 53,89% 70 867 4 665 6,18% Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep MSZP 20 881 29,47% ✓ ✓ 13 32,5% ellenzék FKGP-KDNP-MDF 18 871 26,63% ✓ ✓ 11 27,5% többség SZDSZ 9 134 12,89% ✓ ✓ 6 15,0% többség Munkáspárt 6 891 9,72% ✓ ✓ 4 10,0% ellenzék Fidesz 5 826 8,22% ✓ ✓ 4 10,0% többség KÖSZ-TESZ TESZ 4 657 6,57% ✓ ∅ ∅ ✗ 2 5,0% ellenzék Be nem jutó listák (4 db) Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep TESZÖV-KMAK 2 155 3,04% ✗ ∅ 0 MESZÖV 1 513 2,13% ✗ ✗ 0 Bátonyterenye BK 538 0,76% 0∅ ✗[25] 0 MIÉP 401 0,57% ∅ ✗ 0

Pest Megye Közgyűlése a közgyűlés létszáma 80 fő Alakuló ülés: Budapest, 1994. december 22. A megyei közgyűlés elnöke Schmidt Géza KÖSZ Alelnökök: Főállású alelnökök: Rutkai Róbert FKGP Manninger Gábor MDF Társadalmi megbízatású alelnökök: Péter Mihály KDNP Réti Miklós Tibor MIÉP Pogácsás Tibor Fidesz

Részvétel: 43% Érvénytelen: 6,5% 328 ezer szavazó a 762 ezerből 21½ ezer Részvételi adatok Választó- jogosult Szavazó Érvényes szavazat Érvénytelen Kistelepülések 370 926 182 072 49,09% 169 294 12 778 7,02% Középvárosok 391 451 145 610 37,20% 136 936 8 674 5,96% Összesen 762 377 327 682 42,98% 306 230 21 452 6,55% Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep MSZP 82 533 26,95% ✓ ✓ 24 30,00% ellenzék FKGP-MIÉP 52 670 17,20% ✓ ✓ 14 17,50% többség SZDSZ 43 346 14,15% ✓ ✓ 12 15,00% ellenzék MDF 33 237 10,85% ✓ ✓ 9 11,25% többség KDNP 29 544 9,65% ✓ ✓ 8 10,00% többség Fidesz 24 950 8,15% ✓ ✓ 7 8,75% többség Életet az éveknek 14 767 4,82% ✓ ✗ 3 3,75% ellenzék KÖSZ 10 922 3,57% ✓ ∅ 3 3,75% többség Be nem jutó listák (3 db) Lista Szavazat Küszöb kt kv Képviselő Szerep Gazdakörök 5 017 1,64% ✗ ✗ 0 Polgári Körök 4 787 1,56% ✗ ✗ 0 Művelődési Köz. 4 457 1,46% ✗ ∅ 0

Somogyban a polgárok 53%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (113 ezer szavazó a 213 ezerből). A leadott szavazatok 5%-a volt érvénytelen.^[26]

A legtöbb szavazatot az MSZP listája kapta. Második helyen – az országban egyedülálló módon – egy néhány hónapos megyei szervezet, a Somogyért Egyesület végzett. Az egyesület első embere, Gyenesei István 1985 óta a megye vezetője is volt – előbb tanácselnökként, majd 1990 decemberétől a közgyűlés elnökeként. Harmadik helyre az FKGP listája futott be. Három képviselővel a Fidesz lett a negyedik legnagyobb erő a megyeházán, pedig néhány száz szavazattal kevesebbet kapott az SZDSZ listájánál. A liberálisok ugyanúgy két képviselői helyehez jutottak, mint a KDNP és az MDF. (Érdekesség, hogy e három párt mindegyike átlépte a 4%-os küszöböt a középvárosi kerületben, ám a mandátumkiosztás sajátosságai miatt ebben a választókerületben nem jutottak képviselői székhez.) Kimaradt a közgyűlésből a Munkáspárt és a Tiszta Gyémánt Somogyért Egyesület.

Az alakuló ülésen (dec.17.) a hivatalban lévő elnök, Gyenesei István, a Somogyért jelöltje és Kolber István, az MSZP jelöltje között dőlt el az elnökségért folytatott versengés. A szavazás eredményként, az MSZP-s jelölt 21, míg a volt elnök 19 voksot kapott.^[27] Az alelnöki posztokról azonban csak egy hónappal később, hosszas egyezkedések után döntöttek a képviselők. Összesen négy alelnököt választottak, közülük Gruber Attila főállásban láthatta el a feladatát, az MDF soraiból. Társadalmi megbízatással dolgozhatott Bálint Lehel a Somogyért, Kis-Bóli Tibor az FKGP és Kurdi Péter az SZDSZ jelöltjeként. Mindegyik jelölt legalább harminc támogatót tudhatott maga mögött a negyven fős képviselőtestüleből.^[28]

Veszprém megyében a polgárok 52%-a vett részt a megyei közgyűlési választáson (126 ezer szavazó a 244 ezerből). A leadott szavazatok 5%-a volt érvénytelen.^[29]

Megyei közgyűlési helyek megoszlása
Közgyűlés létszáma		40	46	40	59	40	40	41		40	40	40	40	40	80	40	48	41	40	40	40		835
Lista		BAR	BKK	BÉK	BAZ	CSO	FEJ	GYS		HJB	HEV	JNS	KME	NÓG	PES	SOM	SZB	TOL	VAS	VES	ZAL		∑				∑ ∑
	MSZP	11	13	14	22	13	15	10		15	15	14	14	13	24	14	14	13	12	13	12		271
					10					8					14			7					39 75				3 4 9
	FKGP	8	10	9		9	12	7	3		5	11	5	11		7	13		7	8	15	1		1	38	27
	KDNP	3	7	4	7	4		3		3	6		4		8	2		5	7	6			52 17 39
	MDF	3			3	3		3		3	2		4		9	2		4	3			1		1
	Fidesz	3	3	2	4	2		4		3	2	4	4	4	7	3	3	3	3	6			60
	SZDSZ	7	8	6	7	5	8	7		4	6	6	7	6	12	2	6	5	8	6	7		123
	Munkáspárt	1	2	3	3	1	3			1	2	2	1	4			3	1					27
	Agrárszöv.					1	2											3			2		8
	Balatoni Sz.																			1	2		3
	NOE		1	1																			2
	Köztárs. P.	1																					1
Csak egy megyében induló listák		Bányász Szöv.			3			3		Nyugdíjas Szöv.			Somogyért			10	3	MSZDP					51
		2	Baranyáért				Települések Szöv.					2					2	Itt Élünk
		Mórahalmi MVE				2	KÖSZ–TESZ							2			2	Keresztény IE
Forrás: Országos Választási Iroda[30]