PROFILPELAJAR.COM

	VIII. nyári olimpia
	Adatok
Rendező	Párizs, ; Franciaország
Nemzetek	44
Sportolók	3089; (2954 férfi, 135 nő)
Versenyszámok	19 sportág,; 126 versenyszám
Megnyitóünnepség	1924. május 4.
Záróünnepség	1924. július 27.
Hivatalos megnyitó	Gaston Doumergue
Sportolói eskü	Géo André
	Magyar részvétel
Sportolók	89 (86 férfi, 3 nő)
Zászlóvivő	Toldi Sándor
Pontszám	69
Helyezés az éremtáblázaton	13.
Helyezés a ponttáblázaton	13.
← 1920	1928 →

Az 1924. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a VIII. nyári olimpiai játékokat 1924. május 4. és július 27. között rendezték meg a franciaországi Párizsban.

Párizst hat város^[1] közül választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Elsősorban Pierre de Coubertin kívánsága volt, hogy az olimpiai mozgalom harmincéves jubileuma alkalmából a játékokat a francia fővárosban rendezzék. A francia kormány hatvanezer férőhelyes többfunkciós stadiont épített (Colombes) versenyek lebonyolításának elősegítésére. A versenyeket összesen nyolcvanöt versenynap alatt bonyolították le, és rajtuk negyvennégy nemzet háromezer-nyolcvankilenc sportolója vett részt.

Érdekességek

Ez volt az utolsó olimpia, amit Pierre de Coubertin NOB-elnöksége alatt rendeztek. 1925-ben Coubertint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élén a belga Henri de Baillet-Latour váltotta.
Coubertin javaslatára bevezették az ötkarikás mottót: Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben).
A művészeti versenyek bíráló bizottságába meghívták Bartók Bélát is, aki azonban más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
Újdonság az olimpiai falu, mint a versenyzők befogadó, elszállásoló létesítménye.
Az Egyesült Államok ötpróbázója Robert LeGendre távolugrásban világrekordot ugrott, harminckét centiméterrel túlszárnyalva a távolugrásban aranyérmes honfitársa William DeHart Hubbard eredményét. LeGendre a távolugrásra nem volt benevezve.
Az antwerpeni olimpián háromszoros bajnok futó, Paavo Nurmi Párizsban öt aranyérmet nyert. A finn atléta az 1500 méteres és az 5000 méteres síkfutást úgy nyerte meg, hogy a két szám döntője között fél óra pihenő állt rendelkezésére. Nurmi mindkét számban új olimpiai csúcsot futott.
Komjádi Béla legendás vízilabda csapata a játékok történetének leghosszabb összecsapásán győz - több mint két óra, kétszeri hosszabbítás, hét játékrész után - a négyszeres olimpiai bajnok Nagy-Britannia ellen 7:6-ra.
Az 1896. évi olimpia magyar úszóbajnoka, Hajós Alfréd a művészeti versenyeken építészet kategóriában ezüstérmet nyert,^[2] így máig ő az egyetlen magyar olimpikon, aki két különböző sportágban nyert olimpiai érmet.
Johnny Weissmuller, a Tarzan-filmek későbbi főszereplője a párizsi olimpia úszóversenyein három arany- és egy bronzérmet nyert.
Először szerepelt a programban női vívás. Az első olimpiai bajnok női vívó a dán Ellen Osiier lett.
Ez volt az első nyári olimpia, amelyen magyar női sportolók is részt vettek. Az első olimpiai pontszerző magyar női olimpikon Tary Gizella, aki tőrvívásban a 6. helyen végzett.
A 100 méteres síkfutásban győztes Harold Abrahams és a 400 méteres síkfutásban győztes Eric Liddell brit futók történetét dolgozza fel az 1981-ben készült nagy sikerű film, a Tűzszekerek.
A francia Roger Ducret az olimpia vívóversenyein öt érmet – köztük három aranyérmet – nyert.
Halasy Gyula és a finn Konrad Herbert agyaggalamblövészetben azonos, 98 körös olimpiai csúcsot jelentő eredményt ért el. A szétlövéskor Halasy tíz lövés közül tízszer talált, míg finn ellenfele egyszer hibázott. A később csapatban világbajnoki címet is szerzett sportlövőt méltán nevezte Krúdy Gyula egy cikkében „Magyarország legnyugodtabb emberének”.

Részt vevő nemzetek

A részt vevő nemzetek száma minden korábbi olimpiánál több volt, a háborúban vesztes országok többsége visszatérhetett az olimpiai közösségbe, azonban Németországot az 1920. évi nyári olimpiai játékokhoz hasonlóan ismét nem hívták meg. A versenyeken a következő negyvennégy ország sportolói vettek részt, az először szereplők vastagítással kiemelve:

Argentína (ARG) (77 – 77 férfi)
Ausztrália (AUS) (35 – 34 férfi, 1 nő)
Ausztria (AUT) (49 – 46 férfi, 3 nő)
Belgium (BEL) (172 – 166 férfi, 6 nő)
Brazília (BRA) (12 – 12 férfi)
Bulgária (BUL) (24 – 24 férfi)
Chile (CHI) (13 – 13 férfi)
Csehszlovákia (TCH) (133 – 129 férfi, 4 nő)
Dánia (DEN) (89 – 78 férfi, 11 nő)
Dél-afrikai Köztársaság (RSA) (30 – 30 férfi)
Ecuador (ECU) (3 – 3 férfi)
Egyesült Államok (USA) (299 – 275 férfi, 24 nő)
Egyiptom (EGY) (24 – 24 férfi)
Észtország (EST) (37 – 37 férfi)
Finnország (FIN) (121 – 121 férfi)
Franciaország (FRA) (401 – 373 férfi, 28 nő)
Fülöp-szigetek (PHI) (1 – 1 férfi)
Görögország (GRE) (39 – 38 férfi, 1 nő)
Haiti (HAI) (8 – 8 férfi)
Hollandia (NED) (177 – 168 férfi, 9 nő)
India (IND) (13 – 12 férfi, 1 nő)
Írország (IRL) (49 – 47 férfi, 2 nő)
Japán (JPN) (19 – 19 férfi)
Jugoszlávia (YUG) (42 – 42 férfi)
Kanada (CAN) (65 – 65 férfi)
Kuba (CUB) (9 – 9 férfi)
Lengyelország (POL) (65 – 64 férfi, 1 nő)
Lettország (LAT) (36 – 36 férfi)
Litvánia (LTU) (13 – 13 férfi)
Luxemburg (LUX) (48 – 46 férfi, 2 nő)
Magyarország (HUN) (89 – 86 férfi, 3 nő)
Mexikó (MEX) (15 – 15 férfi)
Monaco (MON) (7 – 7 férfi)
Nagy-Britannia (GBR) (259 – 239 férfi, 20 nő)
Norvégia (NOR) (62 – 60 férfi, 2 nő)
Olaszország (ITA) (200 – 196 férfi, 4 nő)
Portugália (POR) (28 – 28 férfi)
Románia (ROU) (35 – 35 férfi)
Spanyolország (ESP) (95 – 93 férfi, 2 nő)
Svájc (SUI) (141 – 136 férfi, 5 nő)
Svédország (SWE) (159 – 146 férfi, 13 nő)
Törökország (TUR) (22 – 22 férfi)
Új-Zéland (NZL) (4 – 3 férfi, 1 nő)
Uruguay (URU) (26 – 26 férfi)

Olimpiai versenyszámok

Az olimpián – a művészeti versenyeket is beleértve – tizennyolc sportág összesen húsz szakágában százharmincegy versenyszámot rendeztek. A hivatalos programban a következő versenyszámok szerepeltek:

Versenyszámok az 1924. évi nyári olimpiai játékokon
Sportág, szakág	Egyéni		Csapat			nyílt
Sportág, szakág	férfi	női	férfi	női	vegyes	nyílt	összesen
Atlétika	23	0	4	0	0	0	27
Birkózás	13	0	0	0	0	0	13
Evezés	1	0	6	0	0	0	7
Kerékpározás	3	0	3	0	0	0	6
Labdarúgás	0	0	1	0	0	0	1
Lovaglás	3	0	2	0	0	0	5
Lovaspóló	0	0	1	0	0	0	1
Műugrás	3	2	0	0	0	0	5
művészeti versenyek	0	0	0	0	0	5	5
Ökölvívás	8	0	0	0	0	0	8
Öttusa	1	0	0	0	0	0	1
Rögbi	0	0	1	0	0	0	1
Sportlövészet	6	0	4	0	0	0	10
Súlyemelés	5	0	0	0	0	0	5
Tenisz	1	1	1	1	1	0	5
Torna	8	0	1	0	0	0	9
Úszás	5	4	1	1	0	0	11
Vívás	3	1	3	0	0	0	7
Vitorlázás	1	0	2	0	0	0	3
Vízilabda	0	0	1	0	0	0	1

Összesen	84	8	31	2	1	5	131

Éremtáblázat

Bővebben: Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata

A 126 arany érmen tizenkilenc, az összesen 378 érmen huszonhét ország osztozott.

(A táblázatban a vendéglátó ország csapata eltérő háttérszínnel az egyes számoszlopok legmagasabb értékei vastagítással kiemelve.)

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázatának első tíz helyezettje^[3]
	Ország	Arany	Ezüst	Bronz	Összesen
1.	Egyesült Államok (USA)	45	27	27	99
2.	Finnország (FIN)	14	13	10	37
3.	Franciaország (FRA)	13	15	10	38
4.	Nagy-Britannia (GBR)	9	13	12	34
5.	Olaszország (ITA)	8	3	5	16
6.	Svájc (SUI)	7	8	10	25
7.	Norvégia (NOR)	5	2	3	10
8.	Svédország (SWE)	4	13	12	29
9.	Hollandia (NED)	4	1	5	10
10.	Belgium (BEL)	3	7	3	13

13.	Magyarország (HUN)	2	4	4	10

Összesen		126	127	125	378

Magyar részvétel

A súlyos háborús veszteségek után újjáéledő magyar sportot az olimpián – a körülményekhez képest jelentős számú – nyolcvankilenc sportoló képviselte. A részt vevő magyar versenyzők névsorát lásd az 1924. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.

A magyar zászlóvivő Toldi Sándor atléta volt. A magyar sportolók tíz érmet, két arany-, négy ezüst és négy bronzérmet szereztek. A megszerzett hatvankilenc olimpiai pont hárommal volt több, mint az 1912. évi nyári olimpiai játékokon.

A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.

Jegyzetek

↑ Párizson kívül pályázott még Amszterdam, Barcelona, Los Angeles, Prága és Róma.
↑ Lauber Dezsővel közös pályaművel.
↑ Az éremtáblázat a művészeti versenyeken nyert érmeket nem tartalmazza

Források

Paris 1924 (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
1924 Summer Olympics (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Párizs, 1924 (magyar nyelven). olimpia.hu. [2021. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 963-253-572-3
Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963-253-526-X
Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963-282-024-X
Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.