Új-Hollandia (Ausztrália)

Ez a szócikk az ausztráliai szól. Hasonló címmel lásd még: Új-Hollandia (egyértelműsítő lap).
Új-Hollandia Coronelli-féle földgömbön, 1681-ből

Új-Hollandia (holland: Nieuw Holland; latin: Nova Hollandia) az Ausztrália szárazföldi részének európaiak által használt, történelmi elnevezése. A nevet Ausztráliával összefüggésben először 1644-ben használta a holland tengerész, Abel Janszoon Tasman. Az elnevezést annak ellenére az egész „déli földrészre”, azaz a déli földtekén a korabeli feltételezések szerint létező Terra Australisra alkalmazták, hogy a kontinens partvonalát akkor még nem térképezték fel teljesen; viszont miután a britek 1788-ban letelepedtek a későbbi Sydney környékén, a földrész keleti területét, amire a britek igényt tartottak, Új-Dél-Walesre keresztelték át, és csak a nyugati rész tekintetében maradt meg az Új-Hollandia kifejezés. Az Új-Hollandia név végül félhivatalosan maradt fenn, és egészen az 1850-es évek közepéig azzal gyakran jelölték a teljes kontinenst.

Történelem

Nova Hollandia a holland felfedezések aranykorában

Melchisedech Thevenot (1620?–1692): Új-Hollandia 1644-es térképe Joan Blaeu, holland kartográfus térképe alapján.

A holland hajós, a leginkább (az általa Van Diemen-földnek elnevezett) Tasmania felfedezéséről ismert Abel Tasman használta először az Új-Hollandia nevet 1644-ben, Ausztrália nyugati és északi partjaival összefüggésben. Az angol hajóskapitány, William Dampier a nevet két, a térségben tett útjának leírásában is említette: az első alkalommal 1688. január 5-én érkezett a földrészhez, és március 12-én hajózott tovább,[1] majd a második felfedezőútra 1699-ben került sor.[2] Viszont a névadáson túl sem Hollandia, sem a Holland Kelet-indiai Társaság nem tartott igényt területre az ausztrál földrészen. Noha az első, 1606-os holland látogatás óta számos holland expedíció érintette a kontinens partvidékét, a tartós letelepedést ott nem kísérelték meg. A kor felfedezőinek többsége arra a következtetésre jutott, hogy a víz és a termékeny talaj nyilvánvaló hiánya a térséget alkalmatlanná tette a gyarmatosításra.

A név változása

A brit gyarmatosítást követően az Új-Hollandia név még évtizedekig fennmaradt, míg a déli sarkot elfoglaló földrészre kezdték el használni a Terra Australis vagy esetenként rövidített Australia nevet.[3] Mindazonáltal a 19. században a gyarmati hatóságok fokozatosan megszüntették a holland név használatát az ausztrál kontinensre, ám ahelyett, hogy újabb nevet vezettek volna be, a sarkvidéki kontinens Australia nevét vették kölcsön, ami mintegy 80 évre bizonytalanságot okozott a kontinensek elnevezésében .[4] Ennek ellenére az Új-Hollandia nevet még évtizedekig használták az atlaszokban, a szakirodalomban és a köznyelvben is.

A holland korszak után

Hollandia Nova – Terra Australis egy 1744-es tengerészeti térképen

1770. augusztus 22-én, miután Ausztrália keleti partja mentén északra hajózott, James Cook a felfedezőútjával érintett teljes partvidéket brit területnek nyilvánította. Cook a területet először Új-Walesnek (New Wales) nevezte, majd azt Új-Dél-Walesre (New South Wales) módosította.[5] Sydney mai területén az első település 1788-as megalapításával a britek megerősítették igényüket Ausztrália keleti részére, amit ekkor már hivatalosan is Új-Dél-Walesnek neveztek. A gyarmat első kormányzójának, Arthur Phillipnek adott megbízólevél a határt a keleti hosszúság 135°-aként határozta meg,[6] ami egybeesett Melchisédech Thévenot-nak az 1663-ban, Párizsban kiadott Hollandia Nova – Terre Australe tengerészeti térképén jelzett határvonallal.[7]

Új-Hollandia egy részének William Dampier-féle térképe 1699-ből

Az Új-Hollandia kifejezéssel ekkor a leggyakrabban a kontinens azon részét illették, amit nem csatoltak Új-Dél-Waleshez, azaz a földrész nyugati felét. 1804-ben a brit hajós, Matthew Flinders a Terra Australis vagy Australia név használatát javasolta a teljes kontinensre, jóllehet a brit területektől az Új-Hollandia névvel különböztette volna meg a földrész nyugati részét. Leveleiben továbbra is az Ausztrália nevet használta, hogy támogatást nyerjen a név bevezetéséhez.

A javaslatát először elutasították, majd aztán 1824-ben az új nevet a brit kormány is elfogadta. Új-Dél-Wales nyugati határát 1825-ben a keleti hosszúság 129°-ig terjesztették ki. 1826-ben a britek aztán Új-Hollandia délnyugati részén, a mai Nyugat-Ausztráliában, Albany néven települést alapítottak, és – az Új-Dél-Walesbe vezető útvonal fontossága miatt – jelezték igényüket a területre, hogy megelőzzék a franciák hasonló törekvéseit. Új-Dél-Wales akkori kormányzója, Ralph Darling Edmund Lockyert bízta meg az expedíció vezetésével, és azzal a paranccsal indította útnak, hogy amennyiben bárhol franciákkal találkozik, csapataival szálljon partra, és jelezze, hogy „Új-Hollandia teljes területe Őfelsége, a brit uralkodó kormányának uralma alá tartozik."[8] 1828-ban aztán újabb település megalapítására került sor, ezúttal a Swan folyó partján, és a település nevének – Swan menti kolónia – jelentése hamarosan a földrész teljes nyugati részére kiterjedt. Ugyanakkor Charles Fremantle admirális, Fremantle kikötővárosának névadója is az Új-Hollandia nevet használta a teljes kontinenset illetően, amikor 1829. május 9-én, IV. György brit király nevében formálisan is birtokba vette „Új-Hollandia mindazon részét, amely nem tartozik Új-Dél-Wales területéhez."[9] 1832-ben ez a terület hivatalosan is megkapta a Nyugat-Ausztrália nevet.

A londoni brit kormány és Új-Dél-Wales közötti hivatalos levelezésben még 1837-ben is feltűnik az Új-Hollandia név a teljes földrészre vonatkoztatva.[10][11]

Hollandiában a kontinenst egészen a 19. század végéig Nieuw Holland névvel illették. A mai holland név: Australië.

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a New Holland (Australia) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

  1. ↑ Abbott, J.H.M., William Dampier, Sydney, 1911, pps:55-62.
  2. ↑ Dampier, William,(1981) A voyage to New Holland : the English voyage of discovery to the South Seas in 1699 edited with an introduction by James Spencer. Gloucester : Alan Sutton. ISBN 0-904387-75-5
  3. ↑ Sphere of the Winds. Frankfurt: Astronomia: Teutsch Astronomei, National Library of Australia, nla.obj-230899009 (1545. december 7.) 
  4. ↑ Lying for the Admiralty. Sydney: Rosenberg, 19-20. o. (2018. december 7.). ISBN 9780648043966 
  5. ↑ See Captain W. J. L. Wharton's preface to his 1893 transcription of Cook's journal. Available online Archiválva 2018. június 25-i dátummal a Wayback Machine-ben in the University of Adelaide Library's Electronic Texts Collection.
  6. ↑ Governor Phillip's Instructions 25 April 1787 (UK). Documenting a Democracy. National Archives of Australia. [2006. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 28.)
  7. ↑ Sir Joseph Banks, 'Draft of proposed Introduction to Captn Flinders Voyages', November 1811; State Library of New South Wales, The Papers of Sir Joseph Banks, Series 70.16; quoted in Robert J. King, "Terra Australis, New Holland and New South Wales: the Treaty of Tordesillas and Australia", The Globe, no.47, 1998, pp.35–55, p.35.
  8. ↑ King George's Sound Settlement. State Records. State Records Authority of New South Wales. [2014. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 14.)
  9. ↑ The Western Australian Year Book No. 17, 1979. Australian Bureau of Statistics, Western Australian Office, 1979 
  10. ↑ The Naming of Australia, The Life of Captain Matthew Flinders. Cambridge: Cambridge University Press, 425. o. (1914. december 7.). ISBN 9781108040617. Hozzáférés ideje: 2014. december 1. 
  11. ↑ Richards, J., The Secret War: A True History of Queensland's Native Police, 2008, p. 49)