Az általános iskolát Veszprémben végezte, majd középiskolai tanulmányait Székesfehérváron folytatta. A Budapesti Egyetemen 1882-ben avatták jogi doktorrá, miután katonaévét (szintén Budapesten) letöltötte.
Élete
1884 elején nyitotta meg saját ügyvédi irodáját Veszprémben és még ebben az évben a város tiszteletbeli tiszti ügyésze lett, valamint pénztárosa, majd 1889-ben elnöke lett a Szabadelvű Párt helyi szervezetének. A tűzrendészet, fürdőügy és gyermekvédelem tanulmányozása céljából sokat utazott külföldre. Az 1892-es választásokon a nagyvázsonyi körzetben indult és nyert országgyűlési mandátumot. Az 1896-os és az 1901-es választásokon is ugyanott lett képviselő. A Szabadelvű Párt gyors erodálódása során 1903-ban a Széll-kormány politikája elleni tiltakozásul Óvári is kilépett a pártból és lemondott mandátumáról, a helyére kiírt időközi választáson azonban elindult és már mint pártonkívüli meg is nyerte azt. Az 1905-ös választásokon már a Bánffy Dezső-féle Új Párt jelöltjeként nyert, melynek még alakulásakor egyik alelnöke is lett.
Az Új Párt feloszlásakor a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz csatlakozott. Az 1906-os választásokon nem jutott mandátumhoz. A függetlenségi párt szakadásakor a „Justh-párthoz” csatlakozott, az 1910-es választásokon már ennek a színeiben nyert, régi kerülete helyett ezúttal Veszprémben. A függetlenségi pártok újraegyesülésekor Óvári is újra csatlakozott az anyapárthoz. A parlamentben már 1893-tól szorgalmazta a Balaton északi partján egy vasúti pálya kiépítését; tevékeny előmozdítója volt több szakasz (például a Alsóörs–Veszprém-vasútvonal) megépítésének is.
Az első világháborút követő összeomlás során eltávolodott a nagypolitikától, de helyi szinten aktív maradt. 1927-ben az újjászervezett felsőház tagja lett.
A Magyar Országos Tűzoltószövetség alelnöke is volt, számos tűzoltó-egyesületet szervezett. Nagy része volt Veszprém rendezésében és kultúrintézményeinek megteremtésében. Megalapította a Balatoni Szövetséget, melynek ügyvezető alelnöke s közlönyének szerkesztője is volt. Elnöke volt még a Veszprémi Takarékpénztárnak, valamint tagja volt a Pénzintézeti Központ választmányának is, valamint egyéb közhasznú egyesületek munkájában is aktív szerepet vállalt.
Emlékezete
Óvári Ferenc szobra Balatonalmádiban
Veszprémben még életében az egyik fontos belvárosi utcát nevezték el róla, mely ma is viseli a nevét. Hasonlóképp több más (többnyire Balaton-menti) településen is utca viseli a nevét, ezek többségének díszpolgára is. A Balatonalmádi Öreg-hegy tetején található Óvári-kilátó is róla kapta a nevét. A balatoni korona elnevezésű készpénzt helyettesítő utalvány (helyi pénz) 5000-es címletét arcképe díszíti.[1]
Irodalmi tevékenysége
Széles körű irodalmi tevékenységet folytatott. A tűzrendészetről háromkötetes, a Balatonról kétkötetes, a balneologiáról pedig egykötetes könyvet írt.
_%C3%93v%C3%A1ri_Ferenc.jpg)
