Ékallatum (e2-g/kal-la-tumki) észak-mezopotámiai város. Pontos helye nem ismert, de a Tigris folyó bal partján volt, valahol Assur közelében, azaz a szűkebb értelemben vett Asszíriában, talán a mai El-Fathah közelében.
Története
A babiloni száműzetéséből visszatérő fiatal amurrú sejk, I. Samsi-Adad, a későbbi asszír király családja hatalmának visszaállításának első lépéseként Ekallátumot foglalta el Ibni-Adad – límu, azaz évnévadó tisztviselő Assurban – évében. Három évig itt volt a székhelye, majd elfoglalta Assurt is, aminek királya lett. Székhelyét azonban nem ott, hanem Subat-Enlilben rendezte be, újonnan épülő birodalma keleti részének központjaként pedig idősebb fiát, a későbbi I. Ismé-Dagant helyezte Ekallátumba uralkodónak.
Samsi-Adad halála után Ismé-Dagan visszaszorult Assurba, Ekallátumot pedig az elámiak foglalták el, majd a babiloni Hammurapi befolyása alá került, akinek Ismé-Dagan a vazallusa lett. Ismé-Dagan halála után fia székhelye volt. Az i. e. 18. század után Ekallátum eltűnik a forrásokból.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ekallatum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Komoróczy Géza: Asszírok: az identitás változásai (ÓKOR, 2006. V. évfolyam 1. szám)
- Kalla Gábor: Mezopotámiai uralkodók. (hely nélkül): Kossuth;Helikon. 1993. ISBN 963 09 3676 3
- Horst Klengel. Nomádok az ókori Elő-Ázsiában. Gondolat Budapest 1985. ISBN 963 281 618 8
- Ókorportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap