Az államkincstár a kincstár, állampénztár mint jogi személy modern elnevezése. Az államkincstár elnevezésére egykor használatos fiskus szót ma már nem használják, csak az ebből képzett fiskális szót, mépedig a kormány állami költségvetéssel összefüggő gazdaságpolitikájának illetve döntéseinek jelzőjeként (pl. fiskális politika, fiskális döntés vagy fiskális szemlélet).

Bővebben: Aerarium

Az aerarium az ókori római államkincstár neve volt. Ide folytak be a különböző adók, illetve innen fedezték a rendszeres kiadásokat. Több részéből a szűkebb értelemben vett államkincstár az aerarium populi Romani volt.

A latin fiscus (kosár) szóból ered. A római jogban fiscuson azt a vagyont értették, amely hivatali hatalmánál fogva a császárt illette meg és amely felől – a comitiáktól és a senatustól függetlenül – a császár úgy rendelkezhetett, mintha ezek a vagyontárgyak a császár magánvagyonához tartoztak volna. Ezeket a vagyontárgyakat mégis megkülönböztette a császár magánvagyonától, hogy a fiscus a trónutódra, míg a császár magánvagyona a végrendeleti vagy a törvényes örököseire szállt. ^[1]

A feudális Magyarországon az állam pénzügyeit a tárnokmester, a kincstartó és a kincstár intézték. ^[2] A kincstár kettős értelmű volt: egyrészt a kincsek tárházát jelentette, másrészt a királyt mint az állam fejét megillető javak és jövedelmek összességét. Királyi kamaraként (camara regia) is emlegették. ^[3]

Különösen aktív pénzügyi politikát folytatott Mátyás király, akinek nagy összegű hadi és egyéb kiadásai fedezésére jelentős mértékű bevételre volt szüksége.

Az államkincstár szerepét a magyar királyok alatt 1848 előtt egyre inkább a királyi kincstár töltötte be. ^[4] Szokásos rövidítése a kir. kincstár volt. ^[5]
Gyakran nevezték a latin fiscus elnevezés alapján "fiskusnak". ^[6]

Bővebben: Magyar Államkincstár

A mai Magyarországon 1997. január elsejétől a Magyar Államkincstár (közhasználatú nevén a Kincstár) tölti be az államkincstár szerepét. (Hosszú szünet után, 1996-ban hozták létre). A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a finanszírozásért, a pénz-forgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért. Minthogy közpénzből kifizetéseket teljesíteni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet, ezért gondoskodik arról, hogy a közpénzeket arra használják fel, amire a felhatalmazás szól.

• Magyar történelmi fogalomtár. I. kötet A-K. Szerk. Bán Péter. Gondolat, Budapest, 1989. 244-245. old.

• Hollán Ernő

• 1870. évi XXXIV. törvénycikk Az államkincstár tulajdonát képező Ferencz-csatorna használatának és üzletének átruházásáról, s ezen csatornának kiegészitéséről