Ágoston György (pedagógus)

Ágoston György
Életrajzi adatok
Született1920. április 7.
Pécs
Elhunyt2012. szeptember 12.
(92 évesen)
Budaörs
Születési neveRitscher György
Ismeretes mint
  • egyetemi tudós/kutató
  • egyetemi oktató
HázastársKondor Edit tanár (1924-2006)
GyermekekGyörgy, Klára
Iskolái
Iskolái
KözépiskolaPiarista Gimnázium, Nagykanizsa
Felsőoktatási
intézmény		Horthy Miklós Tudományegyetem
Pályafutása
Szakterületnevelésfilozófia, neveléselmélet,
neveléstörténet
Tudományos fokozatakadémiai doktor
Munkahelyek
Debreceni Egyetem;
Szegedi Pedagógiai Főiskola;
Eötvös Loránd Tudományegyetem;
József Attila Tudományegyetem		tanársegéd;
oktató, igazgató;

tanszékvezető egyetemi-docens;
intézetvezető egyetemi tanár
Szakmai kitüntetések
Köztársasági Érdemérem Ezüst Fokozata (1948);
Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1956);
Népköztársasági Érdemérem Arany Fokozata (1968);
Népköztársasági Jubileumi Emlékérem (1970);
Apáczai Csere János-díj (1982)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ágoston György témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk a pedagógusról, egyetemi tanárról szól. Hasonló címmel lásd még: Ágoston György (egyértelműsítő lap).

Ágoston György (Pécs, 1920. április 7. – Budaörs, 2012. szeptember 12.) magyar pedagógus, egyetemi tanár.

Élete

Ritscher György néven született, katolizált, egyszerű zsidó családból.[1] Testvére volt Ágoston László (1923–1987) filozófus. Középiskoláit Nagykanizsán a piarista gimnáziumban végezte. – Felsőfokú tanulmányokat a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen és a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemen folytatott; latin-francia szakos középiskolai tanári oklevelet Szegeden szerzett (1943). A piaristák szegedi Szent József internátusában nevelőtanár volt (1941–1943). Katonai munkaszolgálatra Hódmezővásárhelyre vonult be és onnan Dél-Erdélybe vitték (1943 közepe‒1944). 1945 júliusában házasságot kötött Kondor István és Rosenfeld Gabriella lányával, Ibolya Edittel.[2]

Vörös Hadsereg által elfoglalt Debrecenben nagyon aktívan kapcsolódott be az Ideiglenes Nemzetgyűlés körül szerveződött politikába. A Magyar Kommunista Párt tagja lett, és az 1945. február 2-án megalakult Pedagógusok Szabad Szakszervezete vezetői közt volt. Itt, majd később Szegeden, az iskolai államosítás gyakorlati megvalósításában jelentős szerepet vállalt. Vezetőtanárnak nevezték ki a Debreceni Egyetem egyik gyakorlógimnáziumába, a Fazekas Mihály Gimnáziumba (1945–1946). Oktatott az egyetem Középiskolai Tanárképző Intézetében is (1949–1952). Egyetemi doktori fokozatot (filozófia, esettanulmány, szociológia) szerzett a Debreceni Egyetemen (1948).

1949-ben került vissza Szegedre, ahol a Polgári Iskolai Tanárképző Intézetből átszervezett, 1947 őszén megnyíló Pedagógiai Főiskolán oktató, majd igazgató lett (1949–1952). A Magyar Tudományos Akadémia 1949. december 20-án befejezett szocialista államosítását követően megalakult a Tudományos Minősítő Bizottság (TMB). (1951. augusztus 31. – 26/1951. sz. tvr.) A megszerveződött Bizottság eljárásának megfelelően neveléstudományból kandidátusi fokozatot szerzett. Kandidátusi disszertációját a közösségi nevelés és az úttörőmozgalom témaköréből írta, s védte meg (1952). A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető docensi feladatai mellett (1952–1959), a magyarországi pedagógiai–közoktatási életet jelentősen befolyásoló vezető egyéniség volt (1952–1956). 1957. január 18-ig – annak megszűnéséig – vezette a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Főbizottságát.

1956 első felében, júniusában komoly bírálatok érték a Pedagógiai Főbizottság munkáját, személy szerint Ágoston Györgyöt is. Hasonlóan vita volt és kritikák hangzottak el az 1956. október 1–6. között megrendezett Balatonfüredi Pedagógus Konferencia napjaiban az 1950-es évek első felének magyarországi pedagógiájáról, közoktatás-politikai sajátosságairól. A Konferencián Ágoston György nem volt jelen.

Az 1957. január 18-án megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottsága. A Bizottság tagjai közé került mint egyetemi pedagógiai tanszékvezető Ágoston György is. 1959-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem Neveléstudományi és Lélektani Intézetének intézetvezető egyetemi docense, ahol 1961. augusztus 1-jétől tanszékvezető egyetemi professzor lett. Az 1960-as évek elején megszervezte a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) megyei szakosztályának elnökeként a szegedi Pedagógiai Nyári Egyetemet. A neveléstudományok akadémiai nagy doktora tudományos fokozatot életműve – neveléselméleti tanulmányai, munkássága – alapján kapott (1972).

1970-től a szegedi József Attila Tudományegyetemen a Pszichológiai Tanszék önálló egyetemi szervezeti egységgé vált Duró Lajos vezetésével, a továbbiakban Ágoston György az önálló Pedagógiai Tanszéken volt tanszékvezető az 1985/86-os egyetemi tanév végéig. Ám az 1987/88-as egyetemi tanévben megszervezésre került Pedagógia–Pszichológia Tanszékcsoport vezetője ismét Ágoston György lett. A szegedi József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke professzoraként 1990. január 1-jén ment nyugdíjba.

Művei (válogatás)

  • A kommunista nevelés fogalma és szerepe a szocializmus építésében – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952. [!1953.] (Klny.)[3]
  • A közösségi nevelés és az úttörőmozgalom – Budapest, Tankönyvkiadó, 1952, 158 p. (Szocialista nevelés könyvtára 53.)
  • Az ifjúsági szervezetek munkája az iskolában – Budapest, Tankönyvkiadó, 1952, 95 p. (A szakköri munka kérdései)
  • A pedagógia általános alapjai 2. rész – Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1956, 42 p. (Egyetemi jegyzet)
  • A nevelés elméletének programja – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1958. (Klny)[4]
  • Pedagógia 1. – A nevelés elmélete 1. rész – Budapest, Tankönyvkiadó, 1959, 243 p. (Egységes egyetemi jegyzet)[5]
  • Pedagógia 2. – A nevelés elmélete 2. rész – Budapest, Tankönyvkiadó, 1964, 174 p. (társszerző: Jausz Béla, egységes egyetemi jegyzet)
  • A kommunista erkölcs tartalma és az erkölcsi nevelés feladatai – Budapest, Tankönyvkiadó, 1961, 208 p.[6]
  • A tudományos kutatómunkára nevelés lehetőségei a magyar felsőoktatási intézményekben – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1962, 37 p.
  • Iskolapolitika – nevelés – Budapest, Tankönyvkiadó, 1964, 189 p. (Pedagógiai olvasmányok középiskolai tanárjelöltek számára – egységes egyetemi jegyzet)
  • Az oktatás korszerűsítése, mint társadalmi szükséglet – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1966.[7]
  • A Langevin–Wallon tervezet – Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta: Ágoston György – Budapest, Tankönyvkiadó, 1966, 75 p. (A pedagógia időszerű kérdései külföldön)
  • A gyermekek eszményképeinek vizsgálata – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1969, 19–35. p. (Klny.)[8]
  • Neveléselmélet – Budapest, Tankönyvkiadó, 1970, 319 p. (Egyetemi tankönyv)[9]
  • Méréses módszerek a pedagógiában – Budapest, Tankönyvkiadó, 1971, 371 p. (Társszerzők: Nagy József és Orosz Sándor)[10]
  • Des formules de coopération gouvernement-université pour ľapplication ďun programme de recherche pédagogique – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1971.[11]
  • Beziehungen zwischen Mittelschulunterricht und Hochschulstudium in Ungarn – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1972.[12]
  • An experiment to transform the structure of secondary school education – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1974.[13]
  • Honvédelmi nevelés feladatai az iskolai oktató-nevelőmunka során – Budapest, Tankönyvkiadó, 1974, 75 p. (Egységes egyetemi jegyzet utánnyomása)
  • A pedagógia alapfogalmai és a nevelési célrendszer – Budapest, 1976, 181 p.
  • A munkára nevelés – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1980.[14]
  • Nevelés a tanórán kívül – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1981.[15]
  • Francia: 3–4. osztály: szakosított tantervű általános iskola – Budapest, Tankönyvkiadó, 1984, (183 p. (Tankönyv, a társszerzők: Borsányi József, Gyurkovics Árpád, Zsoldos Vera)[16] – ISBN 963-17-7969-6
  • Az osztrák iskolaügy alakulása: 1962–1982. – Budapest, Tankönyvkiadó, 1987, 147 p. (Pedagógiai Közlemények, 7.)[17] – ISBN 9631796841
  • Középiskolai fejlesztés, koncepciók, kísérletek – Szeged, József Attila Tudományegyetem Kiadó, 1989, 251 p.[18] – ISBN 963-481-822-6
  • Felméri Lajos – Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 1993, 110 p. (Magyar pedagógusok sorozat) – ISBN 963-7644-04-0
  • Az egyetemi tanárképzés dilemmái az 1930-as években Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben – (a tudományos képzés és szakképzés kérdései az 1936-os felsőoktatási kongresszuson) – Magyar Pedagógia, 97. évf., 1997, 2. szám 137–151. o. – Hozzáférés ideje: 2011. május 10. 22:33

Szerkesztés

  • I. A. Kairov (szerk.): Pedagógia – fordította: Gallyas Ferenc – Budapest, Tankönyvkiadó, 1953, 592 p. (Egységes egyetemi tankönyv)[19]
  • Bjelinszkij válogatott pedagógiai művei – fordította: Pataki Szilveszter – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1953, 300 p.
  • A pedagógia általános alapjai – Budapest, Felsőoktatási Jegyzetellátó, 1953, 36 p. (Kézirat; összeállította: Pedagógiai Tanszék előadói munkaközössége)
  • Részletek Anton Szemjonovics Makarenko műveiből – Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, 1961, 194 p. (szerkesztette a Pedagógiai Tanszék munkaközössége Ágoston György vezetésével)
  • A középiskolai tanárjelöltek pszichológiai és pedagógiai gyakorlatainak tapasztalatai – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1963, 43 p.[20]
  • Standardizált készségmérő tesztek – Szeged, József Attila Tudományegyetem Pedagógia Tanszék, 1973–1976.[21]
  • Permanens nevelés és pedagógusképzés – Fordította: Pordány László – Budapest, Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ, 1974–1976.[22] – ISBN 963-401-033-4
  • A tanulók irányító értékelése feladatbankok segítségével – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1977, 89 p.[23]
  • A kísérleti gimnáziumi fakultatív képzés Csongrád megyei tapasztalatai – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1977, 1979.[24] – ISBN 963-481-135-3
  • A Pedagógia Tanszék elvégzett és folyamatban lévő tudományos tevékenységéről – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1978.[25]
  • Útmutató a szakközépiskolai tanulók felzárkóztatásához – Budapest, Országos Pedagógiai Intézet, 1980, 144 p.[26] – ISBN 963-681-117-2
  • A József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke által irányított egységes alapú középiskolai kísérlet dokumentumanyaga, 1978–1983 – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1983, 513 p.[24] – ISBN 963-481-491-3
  • Az iskolakísérletek egyes kutatásszervezési és kutatásmódszertani kérdései; Az egységes alapú középiskola modellje – Szeged, 1983, 249 p.[27]
  • Magyar Pedagógia folyóirat[28]
  • Review of Education (Hamburg)[29]
  • Pedagógiai lexikon I–IV. – főszerkesztő: Nagy Sándor – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976–1979.[30] – ISBN 963-05-0850-8

Irodalom

  • Komlóssy Ákos: 40 éves a Pedagógiai Nyári Egyetem – Szeged, Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei Szervezete, 2003, 58 p.[31]
  • Az idő vonzásában: Ágoston György 70 éves – szerkesztette: Balogh Tibor – Budapest, Akadémiai Kiadó, 1990, 101 p. – ISBN 963-05-5817-3
  • Pukánszky Béla: Paradigmenwechsel oder Konsolidierung? Die Rolle György Ágoston in der Szegediner erziehungswissenschaftlichen Schule in der Jahrzehnten nach dem Zweiten Weltkrieg. In: Johanna Hopfner, András Németh, Éva Szabolcs (szerk.): Kindheit – Schule – Erziehungswissenschaft in Mitteleuropa 1948-2000. (Erziehung in Wissenschaft und Praxis; 5.) Frankfurt am Main; Berlin; Bern; New York; Paris; Wien: Peter Lang Verlag, 2009. 209-217. p.

Tudományos tisztségek (válogatás)

  • Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Főbizottság – elnök (1952–1956)
  • Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság (1957–1990?)
  • Tudományos Minősítő Bizottság Pedagógiai Albizottság (1963–1988?)
  • UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság tagja
  • UNESCO Hamburgi Pedagógiai Intézet Igazgató Tanácsának tagja, majd alelnöke (1966–1974)

Társasági tagság (válogatás)

Ágoston György előadást tart a Szegedi Nyári Egyetemen, 1964

Díjak

  • Köztársasági Érdemérem Ezüst Fokozata (1948)
  • Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1956)
  • Haza Szolgálatáért Érdemérem Arany Fokozata (1968)
  • Népköztársasági Érdemérem Arany Fokozata (1968)
  • Népköztársasági Jubileumi Emlékérem (1970)
  • Apáczai Csere János-díj (1982)
  • Bugát Pál díj (1983)

Jegyzetek

  1. ↑ Ágoston György pedagógus. Névpont.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 18.)
  2. ↑ Házasságkötési bejegyzése a debreceni állami házassági akv. 582/1945. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 9.)
  3. ↑ Magyar Tudományos Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei
  4. ↑ Tanulmányok a neveléstudomány köréből.
  5. ↑ 2. kiad. 1961; 3. kiad. 1962; 4. kiad. 1965; 5. kiad. 1966.
  6. ↑ 2. kiad. 1962; 3. kiad. 1965; 4. kiad. 1969.
  7. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 10.
  8. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae Sect. Paedagogica et Psychologica 13.
  9. ↑ 2. kiad. 1973.
  10. ↑ 2. kiad. 1974; 3. kiad. 1979.
  11. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 14.
  12. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 15.
  13. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 17.
  14. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 22.
  15. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 23.
  16. ↑ 8. kiad.
  17. ↑ Első kiadása: Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 26. – 1984.
  18. ↑ (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Sectio paedagogica et psychologica, ser. specifica paedagogica)
  19. ↑ 6. javított kiadás
  20. ↑ Acta Universitatis Szegediensis, Sectio Paedagogica et Psychologica
  21. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Sectio Paedagogica. Ser. Specifica
  22. ↑ Közreadta: UNESCO Pedagógiai Intézet, József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszék, Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont.
  23. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Sectio paedagogica et psychologica
  24. ↑ a b Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Sectio paedagogica et psychologica. Series specifica paedagogica
  25. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae 20.
  26. ↑ Szerkesztette: Ujszászi Jánosné, közreműködött: Ágoston György is; 1980-ban ugyanők kiadták az Orientáció a gimnáziumban tanári kézikönyvet.
  27. ↑ Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae 25. kötete – A tanulmányok előadás formájában elhangzottak a József Attila Tudományegyetem Pedagógiai Tanszéke által rendezett kari tudományos ülésen 1983. január 14., ill. a Magyar Tudományos Pszichológiai Társaság 6. Országos Tudományos Konferenciáján Budapest, 1983. március 3–5.
  28. ↑ Szerkesztőbizottsági tag, 1961–1980.
  29. ↑ Szerkesztőbizottsági tag, 1968–1974.
  30. ↑ szerkesztőbizottsági tag
  31. ↑ Komlossy Ákos szerkesztésében kiadványok jelentek meg a szegedi Pedagógiai Nyári Egyetem előadásaiból.

Források

  • Balatonfüredi Pedagógus Konferencia – 1956. október 1–6. – (rövidített jegyzőkönyv) – szerk. Szarka József, Zibolen Endre, Faragó László – Pedagógiai Tudományos Intézet, Budapest, 1957, 440 p. – Hozzáférés ideje: 2010. december 14.
  • Falus Iván: Ágoston György (1920–2012) Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Neveléstudomány, 2013. február 3. – (Események. Ki kicsoda?) – Hozzáférés: 2013. február 17.
  • Golnhofer Erzsébet ‒ Szabolcs Éva: Adalékok egy neveléstudományi életúthoz: Ágoston György 1945‒1959 között ‒ In: Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére ‒ Szegedi Egyetemi Kiadó, Szeged, 2014, 67‒80. p. ‒ ISBN 978-615-5455-10-0
  • Szegedi egyetemi almanach: 1921–1995. – Szerkesztették: Iványi Szabó Éva, Ketskeméty István, Ráczné Mojzes Katalin, Szentirmai László – Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1996, 559 p. – Ágoston György lásd 81. p. – ISBN 963-482-037-9
  • Szegedi Tanárképző Főiskola: 1873–1998: Tanszéktörténet – kiad. Galambos Gábor; szerk.biz. elnök: Békési Imre – Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 1999, 615 p. – ISBN 963-9167-28-2
  • Szegedi Tanárképző Főiskola: 1873–1998: Történet: almanach – Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 1998, 577 p. – ISBN 963-9167-02-9
  • Révai Új Lexikona I. kötet – Babits Kiadó, Szekszárd, 2007 – ISBN 963-9015-17-2

További információk

Kapcsolódó szócikkek