Horthy Miklós Tudományegyetem

Horthy Miklós Tudományegyetem
A Horthy Miklós Tudományegyetem -ma: Szegedi Egyetem - főépülete 2005-ben.
A Horthy Miklós Tudományegyetem -ma: Szegedi Egyetem - főépülete 2005-ben.
Alapítva1940. november 11.
NévadóHorthy Miklós
Bezárva1947. április 17.
HelyMagyarország, Szeged
Típusegyetem
RektorSzent-Györgyi Albert (1940. november 11. – 1941)

A Horthy Miklós Tudományegyetem (teljes nevén: Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem) egy alig fél évtizedig működő felsőoktatási intézmény volt Szegeden. 1940-ben alapították, 1944-ben tanárainak és hallgatóinak jelentős része Budapestre menekült, a második világháborút követően pedig a Szegedi Tudományegyetembe olvadt.

Története

Előzmények

A szegedi felsőoktatás első valóban jelentős intézménye a trianoni békeszerződést követően Kolozsvárról ide menekült Ferenc József Tudományegyetem volt. Az 1921. október 9-én[1] megnyílt intézmény egészen 1940-ig Szegeden maradt, amikor a második bécsi döntés következtében Kolozsvár ismét Magyarország része lett, és a Ferenc József Tudományegyetem egy része visszaköltözött Kolozsvárra. Azt, hogy Szeged felsőoktatás nélkül marad, sokan igazságtalannak tartották volna, ezért egy jogilag új intézmény létrehozásáról született döntés: ez volt a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem.[2]

Az egyetem története

A Horthy Miklós Tudományegyetem megnyitási bankettje 1940-ben

Az új egyetemet személyesen a névadó kormányzó Horthy Miklós nyitotta meg 1940. november 11-én - az oktatás pedig már másnap elkezdődött.[3] Az intézményt négy karral kívánták elindítani: orvosi, bölcsészet- és természettudományi, valamint jogi. A jogi fakultás megnyitását azonban elhalasztották, és tulajdonképpen az egyetem fennállásának időszakában nem is indult jogászképzés, noha ezt többször is kezdeményezték.[4] Az egyetem első rektora Szent-Györgyi Albert lett.[5]

1944 tavaszáig zavartalanul folyt az oktatás, sőt, ebben az évben még egy gyógyszerészeti tanszék szervezését is megkezdték.[6] Ugyanakkor tavasz végén országszerte honvédelmi munkára kötelezték a felsőoktatási hallgatókat, ami a szegedi diákságot is érintette. Őszre pedig a front közeledte miatt a rektor, az oktatók egy részével és az intézmény hivatalaival Budapestre költözött, a Műegyetem fogadta be épületébe az irányító szervezetet.[7]

A második világháborút követően a budapesten ragadt professzorok és az egyetem vezetése nehezen tudott visszaköltözni Szegedre. A közben ismét Romániához került kolozsvári egyetemet jogilag megszüntették, annak tanáraival kezdte meg működését a Bolyai Tudományegyetem. Végül az 1945-46-os tanévben nyitott újra az intézmény Szegedi Tudományegyetem néven, ami a Horthy Miklós Tudományegyetem de facto megszűnését jelentette. Azonban a szegedi egyetem elnevezése tulajdonképpen 1947-ig Horthy Miklós Tudományegyetem maradt, noha ezt a nevet próbálták kerülni. Már 1945 februárjában, az egyetem vezetésének visszaköltözéséhez személyesen Malinovszkij marsalltól segítséget kérő Riesz Frigyes rektor is a "szegedi egyetem" kifejezést használja levelében. Ugyanakkor az egyetem épületén a hivatalos névtábla, a levélpapírok fejléce, a bélyegzők továbbra is Horthy Miklós Tudományegyetem feliratúak. Az ellentmondásos névhasználatot csak egy 1947. április 17-én született rendelet oldotta fel, ami hivatalossá tette az 1945 óta használt Szegedi Tudományegyetem elnevezést.[8]

Források

  1. ↑ Hamza Gábor: Történeti áttekintés a kolozsvári egyetemről. Polgári Szemle (2014. március) (Hozzáférés: 2019. március 19.)
  2. ↑ Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében: A katolikus egyetemi lelkészségek története. Budapest: ELTE. 1997. 70. o. = Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből, 17.  
  3. ↑ A kormányzó megnyitotta a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetemet. Dunántúl, XXX. évf. 257. sz. (1940. november 12.) 3. o.
  4. ↑ Osváth Zsolt: Magyarországi világi felsőoktatási intézmények a kezdetektől 1945/1948-ig. Budapest: Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség. 2006. 109. o. = A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai, 2.  
  5. ↑ (1940. október 31.) „A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert tanár lett a szegedi Horthy Miklós-egyetem első rektora”. Pesti Hírlap 62. (249.), 6.. o. (Hozzáférés: 2016. május 5.) 
  6. ↑ Új egyetemi tanárok. Pesti Hírlap, LXVI. évf. 108. sz. (1944. május 13.) 6. o.
  7. ↑ Napi hírek. Pesti Hírlap, LXVI. évf. 241. sz. (1944. október 22.) 6. o.
  8. ↑ Szabó Tibor – Zallár Andor: Szent-Györgyi Albert Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. Tanulmányok Csongrád megye történetéből, 15. sz. (1989) 202. o.