Dans le nom hongroisApáczai CsereJános, le nom de famille précède le prénom, mais cet article utilise l’ordre habituel en français JánosApáczai Csere, où le prénom précède le nom.
Apáczai a fait ses études à Kolozsvár et à Gyulafehérvár entre 1636 et 1643. Au collège de Gyulafehérvár, il est l’élève de Johann Heinrich Alsted et de Johann Heinrich Bisterfeld(en) (né en 1605 à Siegen – mort le à Gyulafehérvár). Il est obligé d’interrompre deux fois ses études. En 1648, le professeur Bisterfeld convainc le superintendant calviniste István Geleji Katona(en) d’accorder à Apáczai une bourse d’études à Franeker, à Leyde et à Utrecht. En avril 1651, Apáczai obtient le titre de docteur en théologie à l’Université de Harderwijk. À Utrecht, il découvre la philosophie de Descartes, et y rencontre sa future épouse, Aletta van der Maet. Il rentre en Transylvanie en 1653, où Il devient un des recteurs du collège de Gyulafehérvár. Entrant en conflit avec le professeur Isaac Basire(en), ce dernier étant adepte du système presbytérien et ancien pasteur de la cour du roi d’Angleterre, Charles I d'Angleterre (assassiné en 1633), Apáczai est transféré par voie disciplinaire au collège de Kolozsvár par ordre du prince Georges II Rákóczi. En 1658, Apáczai présente le projet d'une future académie de sciences au prince Ákos Barcsay. Ayant contracté la tuberculose, il meurt à Kolozsvár en 1659.
Encyclopédie
Il est l'auteur de la première encyclopédie en langue hongroise, la Magyar encyclopædia, qui compte 11 volumes (Utrecht, 1653-1655). La première partie de cette encyclopédie, qui repose essentiellement sur des sources étrangères[3], consiste en une traduction des principaux éléments de la philosophie de Descartes, suivie par la logique telle qu'exposée par Petrus Ramus, l'arithmétique, la géométrie, l'astronomie (incluant les controverses sur le système héliocentrique), l'histoire naturelle, les techniques, l'histoire, les institutions sociales et la théologie.
Œuvres
Disputatio theologica de introductione ad philosophiam sacram. Ultrajecti (Utrecht), 1650. (la)
Oratio de studio sapientiae. Gyulafehérvár, 1653. (la)
Magyar logikácska, melyet a kicsindedek számára írt. Gyulafehérvár, 1654. (hu)
Disputatio de politia ecclesiastica. Claudiopoli (Kolozsvár/Cluj), 1658. (la)
Disputatio philosophica de mente humana. Nagyvárad, 1658. (la)
Catechesis secundum dogmata Calvini. Amstelodami (Amsterdam), s.a. (la)
A magyar nemzetben immár el végtére egy académia felállításának módja és formája. Pest, 1872. (hu)
Oratio de summa scholaruum necessitate earumque inter Hungaros barbarici causis. . (la)
Bibliographie
Erdélyi János: A. Cs. J. ösmertetése. Sárospataki Füzetek, 1859. (hu)
Szily Kálmán: Apáczai Encyclopaediája mathematikai és fizikai szempontból. Természettudományi Közlöny, 1889. p. 465–470. (hu)
Fogarasi Béla: A. Cs. J. logikájáról. (Széljegyzetek a haladó magyar gondolat történetéhez.) Filozófiai előadások és tanulmányok. Bp., 1952. (hu)
Lázár György: A. Cs. J. Természet és Társadalom, 1954. (hu)
Bán Imre: A. CS. J. Bp., 1958., 2. bőv. kiad. Bp., 2003. (A róla szóló irodalommal. A bibliográfiai függeléket összeáll.: V. Molnár László, Gazda István.) (hu)
Herepei János: A. és kortársai. Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 2. (Szerk.: Keserű Bálint). Bp.–Szeged, 1966. (hu)
Fábián Ernő: A. Cs. J. Kolozsvár, 1975. (hu)
Mészáros István: A. és az enciklopedikus rendszertáblázatok. Pedagógiai Szemle, 1975. (hu)
Szász János: Felhőjáték Franekerben. Bukarest, 1980. (hu)
Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997, 124–126. o. (ISBN963-85433-5-3) (hu)
Apáczai Csere János emlékezete. 'Én gondolkodom, azért vagyok' Szerk.: Kovács Sándor Iván. Bp.: Magyar Irodalomtörténeti Társaság, 2004. 280 p. (hu)
Lengyel Réka: A. Cs. J. In: Nemzeti évfordulóink 2009. Főszerk.: Estók János. Bp., 2008. 11. p. (hu)
Notes et références
↑(hu) József Szinnyei, Magyar írók élete és munkái [« Vie et œuvres des écrivains hongrois »], vol. I : Aachs–Bzenszki, Budapest, Hornyánszky, , « Apáczai (Cséri) János » : « Il écrivait son nom Johannes Chierj Apacius ».
↑(hu) László V. Molnár et István Gazda, Apáczai Csere János műveinek kiadásai és a róla szóló irodalom válogatott bibliográfiája 2002-ig [« Éditions des œuvres de János Apáczai Csere et sélection bibliographique de la littérature à son sujet jusqu'en 2002 »], Budapest, coll. « A Magyar Tudománytörténeti Intézet tudományos közleményei » (no 27), (lire en ligne) [« Communications scientifiques de l'Institut hongrois d'histoire des sciences »].
↑Robert Collison, Encyclopaedias, New York, Hafner, 1964, p. 87.