Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján.
Az ügyészség a büntetőeljárásban a közvádló szerepét betöltő, nyomozást, büntetés-végrehajtást és a közigazgatási és más intézmények működésének törvényességét felügyelő állami szerv.
Magyarország Ügyészsége
Magyarország Ügyészségéről Magyarország alaptörvénye 29. cikke rendelkezik. Eszerint az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben; képviseli a közvádat a bírósági eljárásban; felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett; a közérdek védelmezőjeként pedig az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az ügyészség nem önálló hatalmi ág (hatalmi ágak a törvényhozás, azaz az Országgyűlés, a végrehajtás, azaz a kormány, és az igazságszolgáltatás, azaz a bíróság), de önálló alkotmányos szerv. Az ügyészség nincs alárendelve az Országgyűlésnek.
Az ügyészek és az ügyészségi alkalmazottak foglalkoztatási jogviszonya hivatalosan "ügyészségi szolgálati viszony".
Története
A középkorbankirályi szervként működött hivatalos megnevezés szerint „a királyi ügyek igazgatója és a Szent Korona ügyésze”. 1848-tól Deák Ferenc egyes feladatok szétválasztásával „közvádlókat” nevezett ki, és 1849-től működött az „álladalmi ügyészi osztály”. A szabadságharc leverése után európai minta szerint megalkottatott az „államügyészség” intézménye, de ezt 1860-ban megszüntették. 1871-ben törvény született a királyi ügyészség felállításáról, az első főügyész Dr. Kozma Sándor volt. Az ügyészi szervezet innentől kezdve változtatásokkal bár, de folyamatosan működött. 1945-50-ig az államügyészség mellett népügyészség is működött, és ekkor a korra jellemző politikai helyzet a szervezetben is túlzott befolyást nyert. 1953-ban az addig Honvédelmi Minisztérium alá tartozó katonai ügyészek integrálódtak az ügyészségbe. A rendszerváltásig a szervezet működése döntően szakmai volt, utána pedig több törvénymódosításra is szükség volt helyzetének rendezéséhez.[1]
A Magyar Köztársaság Ügyészsége
A Magyar Köztársaság Ügyészségéről a Magyar Köztársaság Alkotmánya XI. fejezete rendelkezett. Eszerint az ügyészség gondoskodik a személyek és szervezetek jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet és az ország biztonságát sértő minden cselekmény következetes üldözéséről. Jogokat gyakorol a nyomozással kapcsolatban, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett és fellép a törvényesség védelmében – mindezt kizárólag a törvényekben meghatározott esetekben és módon.
Szervezeti tagozódása
Magyarország ügyészi szervei
országos szinten:
Legfőbb Ügyészség (Katonai Főügyészség; Katonai Fellebbviteli Ügyészség; Központi Nyomozó Főügyészség)
A legfőbb ügyész közvetlen felügyelete alatt áll:[2]
Kabinetiroda
Nemzetközi és Európai Ügyek Főosztálya
Jogi Képviseleti Önálló Osztály
Belső Ellenőrzési Önálló Osztály
A büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:
Nyomozás Felügyeleti és Vádelőkészítési Főosztály
Kiemelt és Katonai Ügyek Főosztálya
Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya
Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztály
Gyermek- és Ifjúságvédelmi Önálló Osztály
A közjogi legfőbb ügyész helyettes közvetlen felügyelete alatt áll:
Közérdekvédelmi Főosztály
Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály
Informatikai Főosztály
Gazdasági Főigazgatóság
A katonai főügyész közvetlen felügyelete alatt áll:
Katonai Ügyek Főosztálya
Személyügyi és Információs Önálló Osztály
Pénzügyi és Számviteli Önálló Osztály
A legfőbb ügyész
Az ügyészi szervezetet (nem politikailag) a legfőbb ügyész vezeti és irányítja. A köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg 9 évre. A legfőbb ügyész a szervezet munkájáról az Országgyűlésnek évente köteles beszámolni.
A legfőbb ügyész nincs alárendelve és nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek, még közvetve sem utasítható egy adott döntés megváltoztatására vagy meghozatalára, pozíciójából a politikai vagy szakmai bizalom megrendülése esetén sem mozdítható el.
A legfőbb ügyész az ügyészségre nézve utasításokat, körleveleket ad ki, megállapítja szervezeti és működési szabályzatát, létszámát. Munkáltatói jogkört gyakorol, kinevezi az ügyészségi alkalmazottakat, elismeréseket adományoz, javaslatot tesz állami kitüntetésre. Helyi ügyészség létrehozásáról vagy megszüntetéséről dönt, vagy javaslatot tesz az Országgyűlésnek nem helyi ügyészség létesítésére vagy megszüntetésére. Összeállítja az ügyészségi fejezet költségvetésére és ennek végrehajtására vonatkozó javaslatát, továbbá irányítja a közvetlen felügyelete alá tartozó főosztályokat és önálló osztályokat.
A legfőbb ügyésznek kettő helyettese van, úgymint büntetőjogi legfőbb ügyész helyettes, és a közjogi legfőbb ügyész helyettes. Őket a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A tisztségviselői hierarchia szempontjából a legfőbb ügyész a miniszteri, a legfőbb ügyész helyettes pedig az államtitkári szinthez áll közel.
Dr. Györgyi Kálmán (1990 – 2000. március 6.) legfőbb ügyész
Dr. Polt Péter (2000. május 16. – 2006. május 16.) legfőbb ügyész
Dr. Kovács Tamás (2006. október 9. – 2010. december 13.) legfőbb ügyész
Dr. Polt Péter (2010. december 13. –) legfőbb ügyész
Az ügyészek
Az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki. Ügyésszé büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, aki egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkezik. A kinevezést megelőzően legalább egy évig alügyészként, vagy más, jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozik. Az alügyész kinevezésének feltétele, hogy legalább három év joggyakorlattal és jogi szakvizsgával rendelkezzen.
Ügyész nem lehet tagja pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathat.
Az ügyész a legfőbb ügyésznek alárendelten működik, utasítást csak a legfőbb ügyész vagy felettes ügyész adhat neki (ha ezzel bűncselekményt vagy szabálysértést valósítana meg, természetesen köteles megtagadni a teljesítését). Tevékenységével kapcsolatban jogait és kötelességeit csakis törvény állapíthatja meg, és minden szerv köteles biztosítani, hogy munkavégzésükhöz jogaikat akadálytalanul gyakorolhassák.
A nyomozásban:
Biztosítja, hogy senkit törvényellenesen ne vonjanak büntetőjogi felelősségre, ne fosszanak meg személyi szabadságától, jogfosztás, korlátozás vagy zaklatás ne érjen. Elrendeli és felügyeli a nyomozást, felülvizsgálhatja a nyomozó szervek intézkedéseit, elbírálja a panaszokat.
A bírósági eljárásban:
Közvádas (hivatalból üldözendő) ügyekben képviseli a vádat, a bírósági tárgyaláson részt vehet és indítványokat tehet annak döntése előtt, büntetőügyek iratait magához kérheti, jogorvoslati jogokat gyakorol, polgári peres és nemperes eljárást indíthat.
Büntetés-végrehajtás ill. kényszerintézkedések törvényességének felügyelete során bármely időpontban ellenőrizheti ezek körülményeit, szabályait, iratait. Meghallgathatja a fogvatartottakat, felülvizsgálhatja a végrehajtással kapcsolatos panaszokat.
Törvényességi felügyelet:
A Kormánynál alacsonyabb szintű közigazgatási szervek által kibocsátott jogszabályokra és az állami irányítás egyéb jogi eszközeire terjed ki. Ennek során felhívással, illetve jelzéssel élhet, szabályzat kiadását vagy módosítását kezdeményezheti, iratokba betekinthet.
Minden esetben feltétel a büntetlenség és a magyar állampolgárság. Az ügyészek, az alügyészek és a fogalmazók egyetemi jogi végzettséggel rendelkeznek. A nyomozónak, a tisztviselőnek és az írnoknak legalább középfokú végzettsége van, fizikai alkalmazottá pedig legalább alapfokú végzettségű személyt lehet kinevezni.
A Magyar Köztársaság Ügyészsége Almanach kiadványa, 2010
További információk
Bonomi Nóra Katalin: Ügyészi tevékenység a környezetvédelemben; KJK-Kerszöv, Bp., 2003 (Környezetvédelmi kiskönyvtár)
Nyiri Sándor: Az ügyészségről; BM, Bp., 2004
Szendrei Géza: A magyar ügyészség évszázadai; Rejtjel, Bp., 2005
Szendrei Géza: Híres emberek, régi ügyészek; Rejtjel, Bp., 2008
Almanach. A Magyar Köztársaság ügyészsége; főszerk. Székely István János; Legfőbb Ügyészség, Bp., 2010
Nánási László: A magyar királyi ügyészség története, 1871–1945; Legfőbb Ügyészség, Bp., 2011
Papp Attila: Ügyészség, népügyészség, 20. század; magánkiadás, Nagykanizsa, 2012
Az ügyészek nagy kézikönyve; szerk. Polt Péter, Varga Zs. András; Complex, Bp., 2013 (Meritum)
150 éves az Ügyészség. Fejezetek az ügyészi szervezet történetéből, 1871–2021; főszerk. Polt Péter, ford. Szkórits-Tala Gábor; Legfőbb Ügyészség, Bp., 2021
Dokumentumok a Koronaügyészség történetéhez; összeáll., szerk., jegyz., tan. Zinner Tibor, közrem. Tancsik Rudolf; Legfőbb Ügyészség, Bp., 2022