Az önkéntes elállás a büntetőjogban használt kifejezés. Lényege szerint egy bűncselekmény elkövetője nem büntethető (az általános szabályok szerint a befejezett bűncselekményre vonatkozó büntetési tétellel), ha
- az ő önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése vagy
- a bűncselekmény eredményének (káros hatásának) a bekövetkezését önként elhárítja.[1]
- Az önkéntes elállás megállapítása kedvezőbb helyzetbe hozza a bűncselekmény elkövetőjét, mintha a bűncselekmény elkövetését befejezte volna (egyedül vagy másokkal) ahhoz képest, hogy a más okból kísérleti szakaszban maradt bűncselekményért a tettes úgy felel, mintha az elkövetést befejezték volna.
Maradék bűncselekmény
- Amennyiben a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető ez utóbbi bűncselekmény miatt büntetendő.[2] Az utóbbi bűncselekményt szokásosan „maradék bűncselekménynek” nevezik, mert a büntetési tétele általában alacsonyabb, mint az önkéntes elállás folytán kísérleti szakaszban maradt cselekményé lenne.
Lásd még
Források
Jegyzetek
- ↑ Hatályos Btk. 10. § (4) bek. a) pont, 11. § (2) bek. a) pont, 254. § (3) bek. és 255. § (3) bek.
- ↑ Hatályos Btk. 10. §(4) bek.
