Émile Louis Victor de Laveleye

 Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet.
Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont!
Émile Louis Victor de Laveleye
Született1822. április 5.[1][2][3][4][5]
Brugge[6]
Elhunyt1892. január 3. (69 évesen)[3]
Liège
Állampolgárságabelga
GyermekeiÉdouard de Laveleye
Foglalkozása
IskoláiCollège Stanislas
SírhelyeRobermont Cemetery
A Wikimédia Commons tartalmaz Émile Louis Victor de Laveleye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Émile Louis Victor de Laveleye, Laveleye Emil (Brugge, 1822. április 5. – Liège, 1892. január 3.) belga közgazdasági író.

Élete

Miután Gentben és Párizsban bevégezte tanulmányait, 1864-ben a lüttichi egyetemen az államtudományok tanszékére nevezték ki tanárul. A francia akadémiának volt levelező tagja, tagja a belga akadémiának és a Cobdenklubnak.

Laveleye legnevezetesebb munkája, mely nevét Európa határain túl is hiressé tette: De la propriété et de ses formes primitives (1874, 4. kiad. 1891, angolra és németre is lefordítva). Gyönyörű kidolgozásban mutatja be, addig figyelemre nem méltatott gazdasági jelenségekre támaszkodva, hogy a tulajdon első alakja a köztulajdon (kollektív tulajdon), amelyre a szocialisták törekednek, s hogy a magántulajdon csak később alakult ebből. Laveleyenek különösen azon fejtegetései okoztak nagy örömet a szocialisták közt, amelyekben azt bizonyította, hogy ez a kollektív tulajdon ma is létezik az orosz «mir»-ben, a svájci «allmend»-ben és a jávai «dessza» formájában.[7]

Egyéb művei

Ugyanezen könnyen érthető és rendkívül élvezetes formában tartva, a következők:

  • Le Sénat belge (1851)
  • Études sur les conséquences de la liberté du commerce internat. (1857)
  • Études d'économie rurale (1864)
  • Le marché monétaira et ses crises (1865)
  • La parti clérical en Gelgique (1875)
  • De l'avenir des peuples catholiques (1875)
  • L'agriculture belge (1878)
  • Le bimétallisme international (1881)
  • Le socialisme contemporain (1881, 6. kiadás 1891)
  • Éléments d'économie politique (1882)
  • La péninsule des Balkans (1886, 2 kötet, németül is)
  • Le luxe (1887)
  • Le gouvernement dans le deconocratie (1891, 2 köt.)

Magyarul megjelentek

  • Deák Ferenc. Ford. Szász Károly (Pest, 1869)
  • A protestantizmus és katholicizmus a nemzetek szabadságához és jólétéhez való viszonyában. Ford. Dercsenyi M. Sándor, Gladstone levele hozzáadásával bővítette Balogh Ferenc (Debrecen, 1876)
  • A tulajdonjogról; in: A nemzetgazdaságtan néhány alapkérdésének jelenlegi felfogása a külföldi tudományban. Tanulmány; ford. Weisz Béla; Ráth, Budapest, 1877
  • A polgárosult népek vallási jövője. Ford. Feleki József (Budapest, 1878)
  • Bakunin, a világfelforgatók apostola. Ford. Erdélyi Béla (Budapest, 1881)
  • Kormányformák az újkori társadalmakban. Ford. Tóth Lőrinc (Budapest, 1881, A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata-sorozat)
  • A pápaság jövője; ford. Bartha Béla; Hornyánszky Ny., Budapest, 1893
  • A tulajdon és kezdetleges alakjai, 1-2., 1898 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata-sorozat)
  • A szociálizmus keletkezése, veszélyei s a kibontakozás lehetősége; ford., jegyz. H. J.; Demokratia páholy, Budapest, 1901 (A "Demokratia" páholy könyvtára)

Jegyzetek

  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Biographie Nationale de Belgique (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ Dictionnaire des Wallons (francia nyelven). Francia Közösség. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 13.)
  7. ↑ V. ö. Leroy-Beaulieu, Az új szocializmus és Miaskowski tanulmányait.

Források

[1]