Ágh Péter (Szombathely, 1982. január 30. –) magyar politikus, országgyűlési képviselő, államtitkár.
A parlamentben 2014 óta Észak-Vas vármegyét képviseli.
1998-tól a Fidelitas, 1999-től a Fidesz tagja. 2003-tól a Fidelitas országos elnökségének tagja, 2007-től 2009-ig ügyvezető alelnök, 2009-től 2015-ig[1][2] pedig a Fidesz ifjúsági társszervezetének országos elnöke. 2011-től 2015-ig a Fidesz frakcióvezető-helyettese.[3] 2013-tól Vas megye 02. sz. egyéni választókerületének választókerületi elnöke.
2002 és 2014 között a vasi megyeszékhely önkormányzati képviselője. 2006-tól országgyűlési képviselővé választották,[4] a Fidesz frakció legfiatalabb tagjaként a Parlament korjegyzői feladatait is ellátta. 2006-ban országos, 2010-ben megyei listáról, 2014 óta egyéni körzetből az Országgyűlés tagja. A Parlamentben számos szakmai testület munkájában vett részt, így dolgozott – többek között – a törvényhozási, honvédelmi, költségvetési, ifjúsági- szociális- családügyi- és lakhatási bizottságban.
2015–2018 között a Miniszterelnökség Vas megyei fejlesztésekért felelős miniszteri biztosa[5] volt.
2018-ban az országgyűlési választáson az egész ország adatait megvizsgálva Ágh Péter aratta a legnagyobb különbségű győzelmet. A 106 egyéni választókerületet tekintve ugyanis Vas megye 02. sz. egyéni választókerületében volt a legnagyobb különbség az első és a második helyezett között az ő javára.[6] Soha korábban akkora támogatást nem kapott országgyűlési választáson, mint 2022-ben, ekkor a szavazatok 64,38%-át szerezte meg.[7]
2022-től a Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkárának nevezték ki.[8] A Minisztérium delegáltjaként tagja lett a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanácsnak és a Közép-Duna menti Fejlesztési Tanácsnak.
A Honvédelemért kitüntető cím I. fokozatát 2013-ban kapta meg.[9]
Észak-Vas vármegye országgyűlési képviselőjeként
2014 óta, Észak-Vas megye országgyűlési képviselőjeként céljai közé tartozik a térség fejlesztése. Hende Csabával sikeresen lobbizott a Szombathely–Győr közötti M86-os gyorsforgalmi út befejezéséhez szükséges kormányzati döntésekért. A 2016-ban átadott beruházás[10] bekapcsolta Vas megyét a négysávos utak rendszerébe. Közlekedésfejlesztés terén további lépést jelentett a Szombathely-Kőszeg városokat összekötő vasútfejlesztés,[11] de megtörtént ebben a térségben a vasútvillamosítás is a főváros irányába vezető vonalon, vasútállomásokat újítottak fel és sikerült az Intercity-s utazási lehetőséget biztosítani több városnak. Az állami utak felújítása érdekében is komoly lépések történtek Répcelakon, Vépen, Bükön és Csepregen. A felsorolás Celldömölkkel bővül, hiszen kijárta a városon átvezető út felújítását.[12] Sárvár érdekében sikeresen lobbizott – többek közt - a koronavírus miatt komoly veszélyt jelentő sárvári fürdőhitel kormányzati kiváltásáért,[13] az új sport- és kulturális központ, a Sárvár Aréna felépítéséhez szükséges támogatás megszerzéséért. Kőszegen számos templom és műemlék felújításáért, a tűzoltóság és a mentők új épületének megvalósításáért, új köztemető létrehozásáért, a Jurisics Gimnázium felújításáért is eredményesen dolgozott. Közbejárása révén Vas megye egyik legkisebb adóbevétellel rendelkező városa, Kőszeg több milliárdos értékű kormányzati forrást kapott útfelújítási programjának megvalósítására, amelynek kivitelezésére saját erőből nem lett volna képes. Celldömölkön az említett útfelújítás mellett többek között a bencés kolostor és a Berzsenyi Gimnázium, valamint a vasútállomás renoválása, az új járási központ kialakítása és az intézményi felújítások érdekében is látható eredményeket hozott munkája. Választókerületéhez tartozó kisebb településeken orvosi rendelők, bölcsődék, óvodák, iskolák, hivatalok, egyházi és önkormányzati közösségi terek, templomok születhettek újjá a Kormány Magyar Falu Programja révén. E Program érdekében a Parlamentben is többször felszólalt.
2018–2022 között a legaktívabb Vas megyei felszólaló az országgyűlésben.[14]
Kezdeményezője volt a választókerületét, Észak-Vas vármegyét felölelő, Kőszegtől Celldömölkig tartó Bük-Sárvár elnevezésű turisztikai térség[15] létrehozásának, melyet Kormányrendelet rögzített. Előterjesztője volt annak a törvénynek is 2014-ben, amely az első világháború után Magyarország mellett maradó településeket a hűség falvainak nyilvánította,[16] köztük a választókerületéhez tartozó Ólmodot is.
2021-ben Csepreg város képviselő-testülete a városért tett szolgálatai elismeréseként díszpolgári kitüntetést akart adományozni számára[17] melyet megköszönve azzal hárított el,[18] hogy munkája legnagyobb elismerésének az emberek bizalmát tartja. A polgármesternek írott válasza szerint úgy tartja helyesnek, hogy amíg a körzet választott országgyűlési képviselője, addig megtisztelő jelölésüket nem fogadhatja el.
