Szülei Kovács Károly és Propszt Erzsébet voltak. Általános iskolai tanulmányait a szülővárosában végezte 1935–1938 között. Középiskolai tanulmányait is itt végezte 1939–1947 között. Egyetemi tanulmányait a Belgrádi Egyetemen végezte 1947–1953 között, ahol jogot tanult. 1948–1950 között a Jugoszláv Rádiónál volt szerkesztő, fordító. 1951–1995 között Újvidéken élt. 1951-től a Magyar Szódélvidéki napilap munkatársa, majd a külpolitikai rovat szerkesztője volt. A Híd főszerkesztője 1965-1975 között, majd az újvidékiForum Könyvkiadó szerkesztője lett, ahonnan 1992-ben nyugdíjba vonult. Kölnben élt 1995-től haláláig.
Munkássága
Összes verseinek gyűjteménye 1988-ban jelent meg. Munkásságát számos rangos elismeréssel, egyebek között Híd Irodalmi Díjjal jutalmazták: 1960-ban Csönd helyett vers, 1983-ban pedig A közbülső világban című verseskötetéért érdemelte ki a díjat. Szerbhorvát, szlovén, macedón, orosz, német és angol nyelvből fordított.
Művei
Kéz a kilincsen (versek, 1953)
Csönd helyett vers (versek, 1952-1959)
Napjaink éneke (1965-1967)
Menetrend dicsérete (1968)
El nem taposható csillagok, Forradalmi költészetünk 1937-1977 (1977)
Ár ellen. Mártír hidasok 1941-1945 (1981)
A közbülső világban (1983)
Ács Károly összes versei (1988)
Ráklépésben. Ötven év születésnapi versei (1995)
Az anyag panaszai. Régi és új versek; Szabadegyetem, Szabadka, 1999 (Életjel könyvek)