1543-ban Zichy Rafael Zala vármegye rovásadó-összeírója és adószedője volt. Ugyanakkor a vármegyében játszott szerepének fontosságát látszik igazolni, hogy Várdai Pál (1483–1549) esztergomi érsek utasítása alapján királyi emberként (homo regius) is feladatokat látott el.[4]1548-ban Zichy Ráfael új királyi adományt vesz Gutorföldére és egyben szerzett megerősítő királyi adományt az ősi birtokokra.[5]1549-ben Zichy Rafael földbirtokai Budafalva, Fintafalva, Jakabfalva, Mersölc, Vörcsök, és Zajk településeken feküdtek.[6] Zichy Rafael pozícióinak az erősödésére és presztízsének növekedésére utal, hogy 1553-ban a Zala vármegyei nemesség megbízásából őt, illetve Rajky Gábort küldték a Magyar Kamarához vármegyéjük képviseletében. 1554 és 1555 között Zichy Rafael, mindketten Nádasdy Tamás servitorai, viseltek zalai alispánságot.[7][8]
Házasságai és leszármazottjai
1531-ben feleségül vette a Zala vármegyei ősrégi nemesi származású szentbalázsi Zele Erzsébet (fl.1531) kisasszonyt, akinek a szülei szentbalázsi Zele Balázs (fl.1484–1503), zalavári várnagy, földbirtokos és a nádasdi Nádasdy családnak a sarja, nádasdi Nádasdy Zsuzsanna voltak.[9] A menyasszonynak az apai nagyapja szentbalázsi Zele Antal (fl.1473–1513), Zala vármegye alispánja, földbirtokos volt. Az anyai nagyszülei Nádasdy Ferenc (fl.1494–1541), nagykanizsai várkapitány, földbirtokos és a szenterzsébeti Terjék családnak a sarja, szenterzsébeti Terjék Orsolya (fl.1529) voltak.[10] Zele Balázsné Nádasdy Zsuzsanna fivére báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (1498–1562) a Magyar Királyságnádora.[11] Zichy Rafaelné Zele Erzsébetnek az elsőfokú unokatestvére szentbalázsi Zele Jakab (fl.1538–1571), nagykanizsai kapitány, földbirtokos. Zichy Rafaelné Zele Erzsébetnek a nagynénje szentbalázsi Zele Erzsébet, akinek a férje konschinai Konszky Péter (fl.1507–1529), szlavóniai ítélőmester, földbirtokos, aki 1515. február 21-én címeres levelet szerzett. Zichy Rafael és szentbalázsi Zele Erzsébet házasságából született:
↑Historia et ars. Módy György válogatott tanulmányai (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 59. Debrecen, 2006). Módy György válogatott tanulmányai. III. Történettudomány. Sámson története a XVI. század közepéig
↑Boldogfai Farkas Ákos András. Ambrus litteratus és a Maráczy család. (In: Nobilitas. Szerk: Gudenus János. 2018)
↑Zala megye archontológiája 1138-2000 - Zalai Gyűjtemény 50. (Zalaegerszeg, 2000)
↑Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933) MÁSODIK RÉSZ. Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
↑Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén II. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 16. Budapest, 1990)Zala megye 1549
↑Levéltári Szemle, 54. (2004)Levéltári Szemle, 54. (2004) 1. számBilkei Irén: Adatok Zala megye 16. századi archontológiájához / 39–57. o.
↑Egy nyugat-magyarországi köznemes Mohács évszázadának forgatagában: Zichy Rafael és a Zichy család a 16. század első felében. VASI SZEMLE 74. : 2 pp. 194-204., 2020. Károlyi Bálint.
↑Turul 1883-1950. 1899. 1899-3. A KÖKÉNYESI, UTÓBB SZENT-BALÁZSI SZELE CSALÁD ÉS 1428-IKI CZIMERES LEVELE. (Szines hasonmással és a szöveg közt két rajzzal.)